Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

721 kövérít, hanem soványit. Hajdan Sonkád a csaholyi ura­dalomhoz tartozott és Chegyesnek is neveztetett. 1426. Chaholyi János birta és határát is járatta. 1463. Cható Gergely, 1479. Kenderes János, benne részjószágot nyertek. 1547. Chaholyi Imre leányi, 1568. a Melith fiak — Chaholyi Anna gyermekei, — 1569. Sulyok István mint szintén Ch. A. fia, — lettek a sonkádi jószágba be­iktatva. Később is ezen Chaholyi örökösök voltak földes­urai, igy p. a Bethlenek ésPerényiek; 1810. pedig Sulyok Ferenc, gf. Teleki László, Way Ádám, Kállay Péter, Kerekes Mihály, Kürthy György, Eötves, Makay és több nemesek. De ezen családok a gf. Teleki házat s a Makay családot kivéve zsidó kézre juttatták birtokaikat. (Szirmay Szatmárv.-m. es. II. k. 264. lap.) A határsza­bályozási pert ugyanezen földesurak kezdték meg 1836-ban, s az csak 1868-ban fejeztetett be. Sonkád bár viz és er­dők közé volt rejtve, mindazáltal nem kerülhette ki a Szamosközön csatangoló hadak pusztításait. A többek közt a szatmári német várőrség is megsarcolta, mint ez az 1662-iki megyei vizsgálatból kitetszik, tevén benne 250 ft. kárt. (Act. pol. fascic. 17. Nro 145. 1662.) — De nagyobb volt ennél 1717-ben a tatárok által okozott romlása. A lakosok minden javaikat a templomba hord­ták s ott védték magokat; de hasztalan, mert a tatárok a tetőzetet felgyújtván, mindent elhamvasztottak. — A pestis és más járványok szintén nem kerülték el; igy leg­közelebb 1855. és 1872—73-ban a kholera. — 1849-ben a búza veszett ki; 1851-ben a jégeső; 1863. a nagy szá­razság; 1874. a vetések nagy részben kipusztulása; 1876. a búzát és répát pusztitó fagy sújtották Sonkádot. II. Az egyházról általában. A hitjavitást elő­zőleg (a Schern, cleri Szatmár. 1864. 154. 1. szerint) róm. kathól. egyház volt; de ezt a Beregből kiindult reformáció meghódítván, a beregmegyei egyházakhoz csatlakozott s 1595-ben már egyike a beregi ref. egyházmegye nagyobb gyülekezeteinek. Ez egyházmegyéből csak az 1821-iki koordinációkor kebleztetett át a szatmáriba. — Lelkészei egyszersmind az iskolát is tanították; de már 1601-ben a beregi traktus jegyzőkönyvében egy sonkádi rektor neve föl van jegyezve, miből jogosan lehet következtetni, hogy 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom