Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

BEVEZETÉS. - V. A szatmári ref. e.-megye hajdani s mostani területe s határai; különböző idökbeli elnevezései

94 márvármegye nyiri-, nagybányai-, krasznaközi- és szamosközi járásaira. Főfolyója volt a Szamos, mely rajta végig futott. Határolták észak- és északnyugatról: a Túr és a Tisza folyó s a beregi traktusnak Szatmár- és Beregvármegyébe eső részei; keletről: a Sárvize s a nagybányai egyházmegye; keletdél és egészen délről: a Kraszna folyó, ecsedi láp s a közép-szolnoki vagy károlyi traktus; délnyugot és nyugotról: a nyiri vagy felsőszabolcsi traktus. Magában foglalta az alább előadandó egyházközségeket. A hajdani egyházmegye nevezetesebb helyei voltak : Szatmár és Németi szabadalmas városok végvárral; Fehérgyarmat, Csenger, Erdőd, Matolcs mezővárosok , Jánk és Rozsály várkastélylyal, Mikola, Gacsály, Porcsalma, Oköritó, Krassó, Kisar, Nagyar, Egri nagyobb községek. Szomszédjában feküdt az ecsedi fejedelmi vár. 2) A szatmári egyházmegye jelenben Szatmárvármegyének szamosközi, krasznaközi és nyiri járásait vagyis fehérgyarmati s csengeri és mátészalkai szolgabírói kerületeit foglalja magában, ez utóbbit csak részben s elterül a Szamos két partján- a Túr s Kraszna folyók és az ecsedi láp között egész a Tiszáig, mely észak és északnyugotra, Ugocsa és Beregvármegyék s ä beregi és m.-ugocsai egyházmegyéktől választja el. Keletről szomszédja a nagybányai egyházmegye; délkeletről: ugyanaz; délről s délnyugotról: a Kraszna, ecsedi láp, s azontúl a nagykárolyi egyházmegye. 1821/2-ben a general konvent által eszközölt koordináció alkalmával, a szatmári egyházmegyéhez csatoltatott a beregi traktusnak Szatmárvármegyébe eső része u. m. Cseke , Tiszakóród, Tiszabecs, Csécse , Milota, Istvándi, Kölese, Fülesd, Botpalád, összesen: 11 egyházközség; átbocsáttatott a nagybányai egyházmegyéhez: Amac,