Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)
II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.
898 1) 1690. Révkomáromi István. 2) 1762—66. Tóth Ferenc, ki dicsért tanitó volt, de a rosz fizetés miatt változni kivánt. 3) 1766. Szilágyi György, kit elbocsátottak, mint korhelyt. 4) 1767. Varga István, jó tanitó. 5) 1769— 1770. Somodi Gábor. Eztán 1779-ig nincs szó a vizitáció jegyzőkönyvében a vetési iskoláról. 6) 1778—83. Pogány Sámuel, ki már előbb is vetési tanitó lehetett. 7) 1783. Orbán Miklós. 8) 1784. Belényessy György, kit sok tekintetben kifogásoltak. 9) 1785. Szilágyi András. 10) 1786—88. Ismét Orbán Miklós, egy korhely tanitó. 11) 1788—96. Szarvadi János, egy dicséretes jó tanitó, ki a leégett templomra kegyadományokat is gyűjtött. 12) 1796—99. Szilágyi János, kit 1797. a kemény fenyitéktartás miatt megdorgálnak. 13) 1800. Tóth Pál. 14) 1801—04. Tacsi Bálint, kit dicsérnek. 15) 1804. Pongrácz György, exmiszszus káplán s Balogh P. helyett időközi leik. 16) 1805—10. Benkő József. 17) 1810—12. Széles Zsigmond. 18)1812—18. Zsófi András. 1814-ben tanitana, ha volna kit. A vizitáció ugyanazért meghagyja a kurátornak, hogy a tandijt azon is exekválja, ki gyermekét fel nem járatja, e mellett a szülőket intse a feljáratásra. Zs. A. 1816-ban is hanyag tanitó; 1817-ben tanítványai sem vallást, sem históriát, sem egyebet egy kis rosz olvasáson kivül nem tudnak. E mellett Wethéssy Ambrust ő ingerelte fel a pap megverésére, a miért a vizitáció az e.-m. gyűlésre megidézi. A gyülekezet félve W. A. haragjától megmarasztó; de az e.-m. gyűlés hivatalából elbocsátá. 19) 1818—22. Vajna Ferenc, ki dicséretes tanitó volt; de az iskola s különösen a tanterem lakhatlan volta miatt magát változásba helyezteti, anynyival inkább, mert 1821-ben 5—6 gyermeket járattak fel elibe. 20) 1822—25. Dobos István, ki szintén szorgalmas tanitó lett volna; de az elöljárók bizonysága szerint ez elibe sem járatták fel a szülék gyermekeiket. 1824-ben gyenge kántorsága ellen panaszolnak. 21) 1825—? Szaplonczay Pál, ki tanitana, de nincs kit. 22) 1827—29. Szerdahelyi Ferenc, kit 1827-ben sikeresebb tanításra serkentenek. 1829-ben a vizitáció előtt azt panaszolja, hogy a tanitói parókhián harangozó cim alatt egy taksást tart az ekkla, kitől számtalan boszszantást kell szenvednie a belhivatalnokoknak. A harangozóné