Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

837 öszszeget végrehajtás útján bevehesse. Az iratok a küldöttségnek kiadattak, és az, fájdalom, a többszörös sürgetések dacára is, küldetésében mindeddig el nem járt. Az 1848 éta hivataloskodó egyháztanácsról teljes méltánylattal szélhatunk. Nevezetesen meg kell jegyeznünk, hogy az a pátensvilágban autonomiánkhoz való ragaszkodásának példás jelét adta, s a pátens ellen nyilatkozó egyházker. gyűlésre a lelkész elnöklete alatt 9 követet küldött; majd a szatmári gimnázium és nonövelde biztosítása-, illetőleg megalapítására az egyház részéről többszerű és nagyobb mérvű áldozatokat tett s a több egyházak elöljárói előtt folyvást mint jó példaadó halad. (L. e mű 303. és 773. lapját.) A mi az egyháztanács világi elnökei a gondnokokat illeti, anynyit jegyezhetünk meg, hogy a németi egyházban rendesen 2 gondnok szokott lenni, s ezek közül a főgondnokok a következők voltak: 1) 1782—92. Jéo István. 2) 1792—1805. Kegyes Mihály. 3) 1805—18. Jakab Mihály. 4) 1818—20. Juhász András. 5) 1820—24. Jakab Mihály. 6) 1824—26. Mándy József. 7) 1826—42. Jóo Ferenc. 8) 1842—44. Sáfár József. 9) 1844—47. Kóos György. 10) 1847—56. Jóo Zsigmond. 11) 1856— 1857. Madarassy János. 12) 1857—58. Jóo Zsigmond. 13) 1858—59. Ifj. Gyulai Ferenc helyettesitett főgondnok. 14) 1859—61. Győri Sándor nyug. élő lelkész. 15) 1861 1866. Ajtay Sámuel. 16) 1866—68. Makai Károly. 17) 1868—74. Győri Károly. 18) 1874 óta Jóo Ferenc. VII. Templom, torony és harangok. Urasztäl és uraszt. eszközök. A legrégibb templom hajdan kathólikus templom volt; elpusztulása idejét nem tudjuk, de az alighanem 1703-ban történt, midőn az egész város porrá égett. Alkalmasint ezután építették azon patics-falú templomot, mely 1792-ig fennállott. Ezen év február 17. elhatárzá az egyháztanács, hogy egy új templomot épitsenek. E határozatot febr. 19. közölvén a néppel, azt adakozásra szólította fel. 1793. ápril 18. a mostani renaisance izléstí templom alapköve le is tétetett. Az építkezésben segélyezték az egyházat a városi tanács, gróf Teleki Imre és József, Szirmay Lajos Egriből és Szegő István lelkész,