Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

804 tolta á helyét. 49) 1714. december 20-ig cl. Naszályi János theol. és phil. doctor volt az igazgató, ki innen 1719-ben Németibe vitetett papul s onnan 4 hónap múlva Kolozsvárra tanárul. 50) 1719—23. Tabajdi Saska János. Jött Dadáról, 1723-ban Debrecenbe vitetett, hol még 1748-ban is tanárkodott. 51) 1723. cl. Szoboszlai L. György. Jött Erdélyből s itt 1724 február 29. eltemettetett. Helyette ez év november 3-ig 52) H. Igó György lelkész volt a vezértanár. 53) 1724—29. cl. Rimaszombati Sámuel Erdélyből. 54) 1729—37. cl. Németi Sámuel előbb kismarjai pap. Ide jővén, a szatmári ref. egyházmegye ülnökévé választotta; 1737-ben Kabára vitetett lelkészül. Egy tanítványát a komáromi várparancsnok a nála levő 60 frttal letartóztatta; azonban a Németi közbenjárására a helytartótanács szabadon bocsátotta. Különben az iljúsággal nagyon durván bánt; ez ellene 1735-ben fellázadt s hivatalától elmozdittatását kivánta; az őszi vizsgálatra, az elöljáróság felszólítása dacára elő nem állt mindaddig, mig Németi arra nem kötelezé magát, bogy mindenkivel illendően bánik s a multakat feledni fogja. De ezzel az ifjúság még nem csendesedett le egészen; a városi tanács a 4 főizgatót elfogatta, megpálcáztatta s az iskolából kihajtatta. Az ifjúság Zoványi György püspökhöz terjeszté fel panaszait, ki azokat 1735. nov. 12. kelt levelében alaposoknak nyilvánitá, valamint a főgondnok gf. Bethlen József is. Erre az ifjúság ismét felzúdult s nagyobb része Németibe és máshová költözött. A tanács az eltávozottak helyett Debrecenből 12 deákot hozatott s a Németibe költözötteket is viszszaédesgeté. 55) 1737—42. cl. Fogarasi Pap Máté igazgató a gf. Barcsay Gergely udvari papja Erdélyből, Piskiből; 1742-ben szászvárosi pappá lett s 1745-ben meghalt. Róla a szatmáregyházmegyei vizitáció, mint kegyes és szorgalmas tanárról, úgy nyilatkozik. 0 alatta iratta öszsze a felsőség 1738. a magok vagy szülőik költségén megélhető s a közsegélyre szorult deákokat. Amazok 34-en, ezek 11-en voltak. A jánki e.-megyei gyűlés 1741. március 17. megvizsgálván papságra menendő tanitványait, azokról igy szól: „Censores et opponentes fuerunt ex fratribus et studiosi seu togati ex illustri gymnasio Szatmariensi. Hi (fratres) docta