Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

761 Debreczeni Ember Pál. Született és tanult Debrecenben, hol a filozófus deákok közé 1678. irta be magát Mártonfalvi György igazgató alatt, kinek lányát, Margitot, később nőül vette. 1683-ban pataki pappá lett, hol — elpusztítván a jezsuiták a kollégiumot, — apróbb iskolásokat is tanított. Thököly Imre elfoglalván Patakot, őt pénzzel is segitve a franequerai s leydai akadémiákra küldötte. Innen viszszatérve folytatta lelkészi pályáját Patakon; de a viszszaköltözött jezsuiták 1686. dec. 6. a templomot s 1687. ápril 24. az iskolát is újra elfoglalván őt is elűzték. Ekkor Patak mellé Hotykára vonult; onnan 1696. Losonczra, s innen Szatmárra jött. Midőn pedig 1703. szept. 28. Szatmárt a kuruczok felégették, hallgatói és Kincses István paptársával a szatmári szőlőhegyre szaladt. Ekkor könyveit s iratait a jezsuiták elfoglalták; de II. Rákóczi Ferenc később viszszaadatta könyveit, iratait azonban, melyek becses történelmi adatokat tartalmaztak, Loyola fiai vagy elszórták, vagy elrejtették. Jóslói tehetségének nem kis jelét adta, midőn Szatmár-Hegyen egy Gyulaffy nevű főtiszt felett halotti beszédet tartott s a fölkelés szomorú kimenetelét megjósolta, melyen a fejedelem is könyezett. 1704-ben debreceni pappá lett; 1705-ben a kurucokat üldöző németek elől Liszkára menekült, a bol 1710-ben mint kedves emlékű lelkész meghalt. Itt irta: „História ecclesiae reformatae in Hungaria et Transylvania" etc. cimtí művét, mely 1728. Lampe utrechti tanár neve alatt jelent meg.*) 7) 1709. Szőnyi Nagy István, ki a K. Kecskeméti I. helyére jött s a magyar hangoztató-olvasási módszer megállapitója volt. Született 1632 körül. Gyermekkora s iskolai pályájáról mit sem tudunk. Paposkodását úgy látszik Tornán kezdte, a hol hivei igen szerették s imádságokat írattak vele, miket utazásukban olvashassanak s nem voltak iránta feledékenyek; mert ha Isten őket meghozta, mindenkor tisztességes ajándékokkal jöttenek elébe. Ezen imákat egyes kereskedők segélyével „Kegyes *) Egyéb művei: 1) Innepi ajándékul az Isten sátorába felvitt sz. siklus. Kolozsvár 1700. 2) Garizim és Ebál. Kolozsvár 1702. 3) Kölcséri Sámuelt tisztelő versei az Applausus votivusban. Debreczen 1682. 4) Sz. Tönkö Márton halálára irt versei a Honor posthumusbau. Debreczen 1700.