Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

BEVEZETÉS. - I. Fonások a szatmári ref. egyházmegye történetéhez

67 hogy mint be nem végzett művek elégtek nála Kerecsenben , vagy ha be voltak adva a szatmári egyházmegye levéltárába: valaki ellopta. Egyébiránt levéltárunk egyetlen elenkhusában sincsenek feljegyezve! Bartók vagyis illetőleg az ő előmunkása Sarkadi Nagy Mihály csak „a Szatmári T. Tractus Ekkláinak históriáját" emliti, melyet idézett művökben nagyrészben használ mind a kettő. Széles e többször említett kézirata használatát illetőleg meg kell jegyeznünk, hogy mi az egyes gyülekezetek történetének megírásánál használjuk ugyan egész 1793-ig: de mindenütt az eredeti kutforrásokra való tekintettel! Ugyanezt mondhatjuk az egyes esperesek és életrajzánál való használatára nézve is. 2) Debreceni Ember Pál „História Ecclesiae Reformatae in Hungaria et, Transylvania" stb. cimű művében — mely kiadója Lampe után szokott közönségesen neveztetni, — szintén szól a szatmári ref. egyházmegyéről is a 613. laptól a 620-kig. Elsőben is elsorolja a traktust alkotó 100 gyülekezet nevét ábécé rendben a 614. lapon, aztán a legrégibb e. m. jegyzőkönyv után az esperesek neveit Bélteki Jánosig. Ezt követőleg a szatmári, aztán a szatmár-vári és a szatmárhóstánci papokat, végül a szatmári tanárokat sorolja el a 615. és 620. lapokon, emlitve egynehány fontosabb adatot is. Ezen ide vonatkozó néhány lapon kivül sok adat van még itt és amott D. Ember P. művében, mit a helyek megnevezésével használni fogunk. D. E. P. élete több iró által megirva levén már; azt habár kivonatosan is idézni, feleslegesnek tartjuk. 3) Dr. Henszlman Imre az „Archaeologiai közlemények" 1864-ki IV. kötet III. füzete 128 —158-kig terjedő lapjain „Középkori kereskedelmi út" és „A szatmári püspöki megyében általunk látott egyházi műemlékek laistroma" cimű közleményében régészeti s építészeti szem5 *