Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

683 IV. Segédlelkészek. 1849. Persenszki Bálint; meghalt mint hérmánszegi pap. 1852. Kenyeressy Sámuel, most kisari pap s egyh.-megyei pénztárnok. Mándy Benő, most v.-oroszi lelkész s gyámint. elnök. 1862. Pótor Dániel, most cs.-ujfalusi pap. 1863. Kiss Albert, most bagaméri pap. 1865. Szarka Boldizsár, most vetési lelkész és e.-m. tanácsbiró. 1867 — 68. Kiss Kálmán, jelenleg n.-körösi kép. tanár. 1870. Fábián Ignác, meghalt Csekén. 1872. Balogh Áron, most keér-semjéni pap. 1873. Balogh István, jelenleg fülpösi lelkész. 1874. Lengyel Sándor, most mándi pap, gyámoldai jegyző. 1876. Molnár János, most diószegi pap. 1877. Zöld Mihály. V. Tanitók és iskolaügy. Az iskolának a reformáció előtti állapotáról mit sem tudunk; hihetőleg nem is létezett az. A reformáció elterjedésével meg kellett nyilni az iskolának is; mert egy Miksa király korából származó irat azt bizonyítja, hogy azon időben minden protestáns egyházban volt iskola. (Fraknói: Hazai és külföldi iskolázás.) Az első tanitók azonban magok a lelkészek voltak s úgy látszik a 2 hivatal Porcsalmán csak 1642 táján különittetett el. A hajdani tanitók azonban csak diákok voltak, kiket egyik-másik főiskolából pár évre hoztak, legalább erre mutat a Bélteki Usualis mátrikulája 71. lapján a p.-i tanitói fizetésben a coquia vagy sorfőzés. A tananyag hajdan szinte nem sok volt; egy kis vallástan alkalmasint a Batizi kátéjából, olvasás, irás és számolás s talán a latin nyelv elemei. Később a tiszántúli ref. egyházkerület s illetőleg a szatmári ref. egyházmegye által időről-időre kiadott tantervek s utasitások, s részben azon gyakorlat voltak az irányadók, melyet a valamelyik főiskolából kihozott rektor bent a főiskolában megismert; jelenleg pedig az 1876-iki e.-megyei tanterv. A tanitók közül a következők neveit ismerjük, u. m. 1) 1640 táján Kelemen diák. 2) 1691. Apostagi György. 3) Ugyan e tájon Eölvesi Mihály. 4) 1704. Darai András. 5) 1714. Bányai Mihály. 6) 1724. Darai András. 7) 1725. Bagosi György, a kit adulterium miatt kicsaptak; de talán megkegyelmeztek neki: mert 1726-ra marasztják. Ekkor az a panasz ellene, hogy papja engedélye nélkül széjjel jár s Jékeyné földesaszszonyt meg nem becsüli. Ugyanez évben a Tarczali-