Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

620 felprédálta, s mint a vármegyei nyomozásból kitetszik, 1000 frt. kárt tett benne, a mikor a lakosok ökrei és szekerei is oda lettek. (Act. pol. fascic. 12. nro 145. 1662.) Egyéb viszontagságairól mit sem tudunk. 1848-ig jobbágy-község volt; de a 92 úrbéres gazda mellett 18 nemes is lakta. II. Az egyházról általában. Milotán a hitjavitást elö'zöleg róm. kathól. parókhia volt. A reformáció alkalmasint Beregből hóditá meg, a miért a beregi egyházmegyéhez csatlakozott. Ez egyházmegye legrégibb jegyzőkönyve szerint (I. köt. 36. lap) már 1595-ben anyaegyház volt. Ezen idő óta folyton emlékeznek róla a nevezett egyházmegye jegyzőkönyvei egész 1820-ig, de leginkább csak az egyházmegyei törvényszék elé került házassági és válóperekről, az 1600. és 1713. évek között. Az egyház XVI. és XVII. századi életéről tehát keveset tudunk. A XVIII. századi élete — kivéve a Kölcsey-család tagjainak egymással, majd a lelkészekkel való viszályát, s egy többször megujuló templomszék-pert, — elég csendesnek mondható. A Kölcsey-család különben ezen egyháznak pártfogója volt; egy 1770-ben kelt s a beregi ref. egyházmegye levéltárában ma is eredetiben meglevő okirat szerint 5 Kölcsey — u. m. György, Ferenc, István, László és Gáspár, — 2 helyen adott az egyháznak földbirtokot. Milotának egykor filiája is volt, a szomszéd Csécse; sőt hajdan igen népesnek kellett lennie; mert már 1600-ban a papi és tanitói hivatal külön volt választva. Saját kebli igazgatását, úgy a pap s tanitó hivását, elbocsátását, vagyis „a marasztás" gyakorlását a földesurak s a nép által választott elöljárók gyakorlák; de a marasztásban a nép is részt vett. Tulaj donképi egyházi elöljáró itt is csak az egyházfi volt s az 1860 óta népképviseleti alapra helyezett presbitérium- és goudnok-választás behozatalának idejéről mit sem tudunk. Végül: itt született Melotai Nyilas István püspök , s nemzetisége itt él most is. III. Az egyes lelkészek s hivataloskodásuk alatti események. A milotai ref. papokról 1600-ig nem tudunk semmit, azóta is csak hézagosan egész a mult század közepéig. 1) Az 1600. márc. 17-iki egyházmegyei gyűlésről hiányzik Debreceni Fábián milotai lelkész. 2)