Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

608 mint világos adósság az egyházmegyei hatóság által is megvétethetik." (1809—1860. egyházi jegyzőkönyv 66. lap.) 1858-ban a paplakkal megkezdi az egyház a parókhiális telkeken az építkezést; 1860. márc. 1. tartott egyháztanács ülés pedig elveti a bécsi vallásügyi pátens és miniszteri rendeletet s kijelenti az autonom egyházi hatóságokhoz való ragaszkodását, majd 1860. ápr. 15. az ápril 20. Debrecenben tartandó egyházker. gyűlésre Jakó Sándor lelkészt és Csepelyi Miklóst képviselőül küldi. 1864. nov. 1. magtárt alapit a templom-, iskola-épitése, belhivatalnoki fizetések javítása, egyházi könyvtár alakitása s a szegény sorsúak segélyezése céljából. 1870-ben egy 1000 o. é. frtba kerülő iskolát épit, melyre 133 frtot már a magtár ad, 200-at a nép, 100 frt. államsegélyt az egyházkerület. 1877. szept. havában az egyház Mándi Csepelyi Miklós és neje Csokaji Fényes Janka úrnőtől, egy — az alapítók szép lelkületét jellemző — alapitvány-levelet nyert, mely szerint ők ketten 400 o. é. frt. alapítványt tesznek az egyház részére oly célból, hogy ez öszszeg addig kamatoztassák , mignem annak kamataiból, a lelkész és tanitó 16 ölet tevő fa-illetménye beszerezhető lesz, a midőn a teher a bérfizető egyháztagok vállairól le fog vétetni. III. Az egyes lelkészek s hivataloskodásuk alatti némely események. A mándi ref. lelkészek közül csak a következőkről van tudomásunk: 1) 1686. Nógrády János. 2) 1697. Kisvárdai András. 3) 1704. Mikolai András. 4) 1721. Czégényi Mihály, ki hivatalából letétetett. 5) 1724—27. Toronyai András. 6) 1727. Harsányi András. 7) 1729. Szentimrei István, a szatmári kollégium széniora; 1743-ban, kisari pap korában e.-megyei jegyzővé lett. 1732-ben igy ir róla a vizitáció: „Mivel a mándi ekkla elmulatta a 2 parókhiális föld megszántását: fizessen a papnak 8 véka búzát." 1735-ben Simába Ígérkezett. 8) 1735—40. Őri vagy szülőföldéről Matolesi István. Az 1736-iki marasztáskor úgy egyeztek meg vele hallgatói, hogy a kinek 2 vagy 3 vetése van, fizessen neki 2 kereszt búzát, a rektornak 1-et. Jött Kisarból s ment Sz.-Újlakra. 9) 1740. Szigeti Zsigmond e.-m. ülnök, ki itt 1742-ben — hihetőleg a pestisben, — meghalt s esztendejét a rektora töltötte ki. 1743-ban Mánd az egyház-