Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

548 A szájhagyomány szerint előbb Nagyarnak lett volna filiája; de erre nézve semmi okmány sincs a szatmári ref. egyházmegye levéltárában. Ha filia volt is kezdetben, hamar anyásittatott; mert már a XVII-ik században egyike a szatmári ref. egyházmegye legtekintélyesebb gyülekezeteinek , s benne egyházmegyei gyűlések is tartattak , igy p. 1686. okt. 23. 1693. febr. 25.; majd 1704. ápr. 9. stb. és az újabb időben majd minden évtizedben. Legrégibb múltjáról keveset tudunk. A sz.-e.-m. Vet. Tarczalian. protocolluma egyes házassági s válópereket sorol elő 1670—1725. s 30-ig. Anynyi kétségtelen, hogy már a XVII-ik században papja sőt tanítója is volt. A gyülekezetet közvetlenül a lelkész igazgatta a polgári elöljárókkal, kik a vizitáción megjelentek s a papot, mestert marasztották ; mig a lelkész-hivás joga az egyháztanács, majd legújabban a népre szállt s a tanitó hivása az egyháztanács jogkörébe ment át. Az egyház gazdái az egyházfiak voltak, kik közül talán 1786. v. 1725-ből Juhász Mihály és Szita Márton emléke maradt. A presbitérium felállítása és gondnokság rendszeresítése idejéről nincs tudomásunk. 1861 óta itt is képviseleti alapon van szervezve a presbitérium. Napjainkban ez egyház buzgósága- és haladásának több-több jelét adja ; ide mutat a többek között az is, hogy az iskoláztatást megkönynyitette, a menynyiben a tandijt. eltörölvén, e helyett a tanítónak az egyházi pénztárból 100 o. é. frtot fizet. III. Az egyes lelkészek s hivataloskodásuk alatti események. A kisari lelkészek névsora az 1690-ik évet előzőleg nem maradt fenn. 1) 1690. Dányádi György a kisari lelkész (lásd az esperesek közt); de hogy elődei is voltak, kétségtelen. 2) 1697. Almási János. Utódai 1720-ig kik voltak, nem tudjuk. 3) 1720—26. Kisari Gergely, valódilag Nagy G., kisari fi. Az 1726-iki vizitáción, a midőn se a papot, se a tanítót nem marasztották; „aediles salarium nec pastori nec rectori praestare solent, templum turrim reaedificent." 4) 1726—30. Bucsi István, 1724 óta e.-m. ülnök. 5) 1730—35. Matolcsi Őri István. Született Matolcson ; 1707. gyarmati rektor ; 1727. e.-m. ülnök volt s bár dicsérték, de még se marasztották s igy Mándra ment; 1743-ban pedig meghalt. Az ő ide-