Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

541 Az egyházi épületek közül a paplak épittetett 1870—71. s az iskola 1868-ban. Ezek a templom s az egyház 2 szárazmalmával együtt a tííz ellen biztosítva vannak. Ingatlan birtokai az egyháznak a már emiitett belhivatalnoki szállások, külbirtokállományok s 2 malmon kivül 50 hold földből állanak, melynek nagyobb része kaszáló. Ingóságait pedig az 1806. ápril 20. nyitott s azóta folytatott anyakönyvek s későbbi keletű jegyzőkönyvek teszik stb. V. Népesség. 1801: Lelkek sz. 136. 1877: lelkek sz. 607, újházasok sz. 4, szülöttek sz. 36, konfirmáltak sz. 94, halottak sz. 18. Iskolások. 1801: Tanulók sz. 20. 1877: tanköt. 6 — 12-ig 70, iskolába jár 55, részben jár 9, nem jár 6. 31) Keér-Semjén. I. A község és egyházról általában. KeérSemjén fekszik Szatmárban a Szamos jobb partján. 1427ben Zsigmond király Kállay Jánosnak adományozta. (Szirmai Szatmárvárm. e. II. k. 363. 1.) Legnagyobb részben ma is a Kállay család birja. Viszontagságairól anynyit mondhatunk, hogy a Szamos kiáradásai s a liadvészek többször látogatták; valamint a pestis is. Reformáltatása időpontját, meghatározni nem tudjuk ; de erős azon vélelmünk: hogy ez az egykor protestáns Kállay-család — mint földesúr — befolyásával s pártfogása alatt történt és hogy a reformáció kálvini iránya 1570 körül már teljesen megerősödött benne. Kezdettől óta anyaegyház volt s mint ilyen, filiájával, az átellenes parton levő Kéérrel együtt, a szatmári ref. egyházmegye kiegészitő része volt s az ma is. Pártfogója a Kállay-család róm. kathólikussá levén, elmaradt az e család udvarából járt dézma is; sőt üldözni kezdték ez egyházat. A szatmáre.-m. levéltárban levő 1718. ápr. 15. kelt okmány szerint, Kállay János a semjéni parókhiális telket elcseréli; egy 1720. nov. 21-iki u.-o. levő s a budapesti vallásügyi bizottság elé terjesztendett okmányban panaszolja az es-