Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

503 nádorispán Szatmármegye közgyűlését Gelényes mellett tartja. 1366. Wethéssy Lőrinc Gelényes földjének nagy részét Vetéshez foglalja. 1367. a Nagymihályi nemzetség birja és Domokos szatmári polgárnak zálogba veti. 1405. már puszta és a Wethéssy-család birja. 1609. határi a Szatmárétól elkülönittetnek. A reformáció korában a Wethéssy-család birván, csekély számú lakói — alkalmasint a földesúr cselédei — Vetésből vehették a reform, vallást s hihetőleg a vetési anyaegyházhoz tartoztak. Lehetett talán benne valami imaház is és körülbelől annak helye volt azon darab föld, melyet Wethéssy Ferenc 1761-ben a vetési ref. papoknak ajándékozott; de a melynek '/ 3-át 1763-ban a rektoroknak engedte át. Gyülvész, hajdan szintén falu. Nevét hihetőleg gyülevész lakóitól vehette. 1515. Báthori György, István és András a Wethéssyek hűtlensége miatt fölkérték. 1552. Szennyesy Lukács benne részt nyer. 1572. Wethéssy János, Márton és Péter benne új királyi adománynyal megerősíttettek. 1601. Mezőszentmiklósy János , 1612. Kaszás Bálint, 1625. Kőkényesdy Péter benne részt kap­nak (Szirmay Szatmárvárm. esm. II. k. 138. lap.) Egykor róm. kathól. egyház volt. A reformáció szintén Vetésből s a Wethéssyek útján juthatott el belé. Lampe P. „Hist. Eccl. Ref. in Hung." cimű művében 1703-ban, mint ref. egyházat emliti. A Bélteki „Matricula usualisa" 8-ik lapján szintén az egyházak sorába van ik­tatva. Ez idő tájt még lehettek lakosai s Vetés filiája volt; de későbbi kézzel az idézett helyen ez van utánna irva: „puszta." Hihetőleg az utolsó tatárfutás- és pestisben pusztult el teljesen. 1744-ben a parókhiális fundust és kaszálót a vetési pap használja. Templomhelye máig is látható. Egykori templomából egy faragott követ — alkal­masint ablak- vagy portale darabot — e sorok irója maga is látott a vetési parókhián. 24) Géberjén. I. A község és egyházról általában. Géberjén, hajdanta Gáborjánszeg, fekszik a Szamos jobb partjáu

Next

/
Oldalképek
Tartalom