Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)
II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.
496 II. Az egyes lelkészek s h i vatalo sko dásuk alatti események. 1) 1705. Czégényi H. Mihály. 2) 1706—1709. Nábrádi Vig György. Nagyari rektorból lett gacsályi pappá. 3) 1717. körül egy Butsi nevíí pap lakhatott Gacsályban, mit onnan lehet következtetni, hogy később a gacsályi egyház egyik házában Butsi papné lakott, az egyház ládájában volt kötvény igazolása szerint. 4) 1721. ismét Nábrádi V. György. 5) 1722-ben jött Ombodról Udvarhelyi György, ki itt lakott három évig. 1725-ben a traktus ajánlotta Pápai Mátyás aszszeszszort, a gacsályiak pedig hivták Bucsi István aszszeszszort; de az Kisarba menvén, jött a 6) Kölesébe tervelt Zalányi Pál, ki 1726. márc. 20. exmittáltatott. Innen Jánkra volt rendelve; de mielőtt elköltözött volna, Kisgécznél lovastól együtt az árvizbe fult. Vagyonát a traktus öszszeiratta a rozsályi aszszeszszor-pappal. 7) 1726-ban jött a sz.-újlaki pap Gödölei István s két év múlva elment önként Ricsére. 8) 1728—31. Udvarhelyi György, jött Semjénből, 1731-ben dicsérte, de nem marasztá az egyház. 1729-ben igy ir a vizitáció: „Inclyt. Comitatus ad restaurationem Domus Dei in Ecclesia praefata, contulit florenos 25; legátus seu supplicans exmissarius ex publicationibus collectavit etc., contulit etiam perillustris Dominus Franciscus Bárczy." 9) 1731-ben Szigeti Zsigmond jött szupplantáció utján Jánkról; de letétetett. 10) 1734—37. Sárai András. 11) 1737—40. Gyarmati István; ment Csaholczra. 12) 1740—44. Solti Gergely, kinek papsága alatt az 1742-iki vizitáció előtt meg sem jelentek „quare cultus suspensus est", négy év alatt 4 szekér fát vittek neki, mondván: „van a papnak lova, vitessen magának." Ennek következtében meg nem maradt, bár marasztották. Utóda (1744.) 13) Solymosi József, kit a Nyirből hoztak, esztendő múlva szintén elment, nem gondolván az egyház sem templommal, sem parókhiával, sem a fizetéssel. 14) 1745—47. Miszti István. 1747-re Kecskeméti István volt Gacsályba tervezve, azonban e helyett jött 15) Árkosi Sámuel, kit a vizitáció „concionator potens"-nek, a gacsályiak pedig „burkus papnak" hivtak; mert állítólag a poroszok ellen is harcolt volna. 1752-ben innen Krassóra ment. 16) 1752—55.