Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

479 a 3-ik 1820—39. s az 5. és 6-ik 1839-től napjainkig terjed. A legelsőt Jeremiás István esperes nyitotta meg. Az egyházi jegyzőkönyvek 1814—65. és 1865-től jelenig terjednek; a körleveles jegyzőkönyvek pedig 1831—51. és 1851-től jelenig. Vannak még az egyházi levéltárban egyházkerületi s megyei jegyzőkönyvek s más nyomtatványok , valamint ügyiratok is stb. A lelkészi hivatal pecsétje 1833-ból való; cimere a zászlós bárány. A taneszközök közül csupán a nélkülözhetlen földgömb s térképek stb. vannak meg, e mellett van egy iskolai könyvtár is, mely 70 dbból áll. (1874. dec. 1-sői öszszeirás). VIII. Népesség. 1801: Lelkekszáma 1640. 1877: Lelkek száma 2679, újházas, sz. 23, szülött, sz. 117, konfirmált, sz. 35, halottak sz. 103. Iskolások: 1801: 140. 1877: tankötelesek 6—12 évesek 290, iskolába jár 250, iskolázatlan 40. 18) Fülesd. I. A község és egyházról általában. Fülesd fekszik Szatmármegyében a Szamosközön, közel a Tapónak és a Tur vizéhez. Nyugot felől agyagos és árvizjárta, kelet felől homokos és inkább vizmentes határa mindenféle gabonaneműt és szénát bőven terem. Erdeje most is van; de 1810-ben a Káinok, Patakköz, Gábornak és Darvas még nevezetes erdei voltak. Hajdan a kölesei uradalom kiegészítő része volt s ennek birtokosit uralta, de 1481. Kömörey Mihályné s leányai; 1496. Újhelyi László és U. Ágota; 1507-ben Zoltán János nyertek benne rész-jószágot. 1518. Werbőczy István cseréli el Perényi Istvánnal Dobronyáért. 1520. Báthori András s a Guthi Országhok, 1544. Muchey Pál, Nagyváthy János, Rácz Miklós, 1561. Fekete Balogh János, 1577. Kubinyi László és Pongrácz Zsigmond, 1594. Wukityevich István, 1642. Kölcsey Péter nyernek egyes részeire új kir. adományt. (Szirmay Szatmárvárm. esm. II. k. 253. lap.) Viszontagságairól keveset tudunk. Egyszer a mint az 1662-iki megyei nyomozásból kitetszik, a szatmári német várőrség prédálta fel, tevén ott 300 frt. kárt. Jár-