Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

476 pénzt is viszsza kellett adnia az adakozóknak. Azonban ez buzgalmát le nem hűtötte; 1868-ban orgona készítési tervével ismét előlépett; az általa 100 o. é. írttal megnyitott gyüjtőivet az egyháztagok nagy részéhez ő maga hordta el. Lelkes példája Török István földmivelő-egyháztagot hasonló ajánlatra buzdította; a tehetősebb egyháztagok erre 5—50 frtig adakoztak s az adakozásból a legszegényebb egyháztagok sem vonták ki magokat. Eként az 1187 frt. 90 krba került 10 változatú diszes orgona Blaunka Sámuel szatmári orgona készítő által 1869. május havában felállíttatott, r s ugyanazon hó 17-ikén pünköst másod napján Kiss Áron esperes és Illyés István helyi lelkész által mondott beszédekkel, vallásos használatra felavattatott. A torony a templom nyugati részével nem szenvedett változást, mindöszsze hogy belé óra helyeztetett. Alakja a toronynak négyszög, két szabad szögletén kiugró tárnokkal, melyek közt az egyszerűen faragott csúcsíves kapuzat nyilik, fölötte keskeny, de már nem csúcsíves ablakokkal. A torony kőrakásán felül kirúgó árkádokon fekszik a deszkával borított s még szintén négyszögű harangtartó szoba, melynek eresze négyszögletén apró tornyocskák állanak, közűlök emelkedvén ki a nyolcszögű s fazsindelylyel borított sisak. A templom hajójának a torony mellett szabadon álló homlokzatán két hegyére fordított négyszög ablak szemlélhető. Benn a toronyban egy 6 és egy 12 mázsás harang függ, miknek egyike egy 1819-ben elhasadt régi harangból öntetett, mely egykor ezen feliratot viselte: „Hoc opus fieri curavit oppidum F.-Gyarmat cura illustrissimi ac magnifici Dni. Stephani de Báthor in honorem ac glóriám aeterni Filii Dei Jesu Christi 1587." A sz. ref. e.-m. 54. gyülek. tört. leir. 81-ik lapja szerint ezen harangot Báthory István erdélyi fejedelem s később^ lengyel kir. öntette volna; de ez már 1576. okt. 16. Agostában meghalt. Inkább öntethetett azon „tekintetes és nagyságos Báthori István" idejében, kinek jobbágya Kakas Lukács Gyarmat mezőváros birája, mint tanú említtetik Tardi Vörös Zsófiának a nágyari jószágba lett beiktatásánál 1595. (Szirmay Sz.-v.-m.-e. I. k. 9. lap.)