Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

439 kozott helyen egy vályogból épült kocsmaháza is az egyháznak. Minden egyh. isk. épületei pedig tűz ellen biztositvák. Különböző címeken birtokolt öszszes ingatlan javak: Udvar s temetőhely a) 1000 • öl, b) 1 hold 1000 • öl; szántóföld: 6 hold 940 • öl; rét és kert: 1 hold 715 • legelő: 169 • öl, mind 1600 • ölével. Ingóságok: 3 db. anyakönyv, kezdve 1776-on: 3 db. körleveles jegyzőkönyv; 1 db. közjegyzőkönyv; egyházker. s megyei jegyzőkönyvek s nyomtatványok s iratok. Iskolai szerelvények: 1 isk. anyakönyv; 1 fekete tábla; fali olvasótáblák; 1 méter tábla; 20 palatábla; 16 darab kézi és vezérkönyv; 1 Magyarország fali térképe; 3 kézi térkép; 1 földgömb. (1874. dec. 6. ö. ir.) VI. Népesség. 1787-ben áll az egyház 28 családból. 1808. lélekszám: 219, szülött, sz. 7, megholt, sz. 6. 1877: leik. sz. 246; szülött, sz. 8; újházas, sz. 1; halott, sz. 12. Iskolások. 1804: iskolások sz. 31. 1877 : tankötelesek 6—12 évig 35, iskolába jár 35. 13) Czógóny és Dányád. I. A község és egyházról általában. Czégény és Dányád ikerfalvak a Szamos jobb partján, Szatmárvármegyében, melyeket egy útca választ. Két külön polgári községet képeznek, teljesen elkülönitett határral s elöljárósággal; de egy e.-gyülekezetet, melynek azonban két presbitériuma, két gondnoka, két anyakönyve, két parokh. pecsétje stb. Czégény a Kölesei uradalomhoz tartozott. 1344. Nagy Lajos király a czégényi monostor előfokát a Kölcsey nemzetségnek adományozza. 1368. és 1376. a Kölcseyek határit megjáratják. 1417. a Matuzmay nemzetség is birt benne. 1422. a Kölcseyek birtoka. 1460. Károlyi János , And., Mih. és Lász. 1496. Újhelyi László és Ágota; 1503. Makray Gergely kapnak benne részt. 1510. Kölesei Kende Lőrinc és Péter birják és határit megjáratják. 1518. a hires Werbewczy István czégényi részjószágát elcseréli Perényi Jánossal. 1520. Báthori András, Ország Ferenc és Imre fölkérik. 1524. Bélteki Drágffy János