Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

423 meghagyja a vizitáció, hogy az egyház ládáját ne magán embernél; de a parókhián tartsák. Ugyanekkor egy leány, ki az úrvacsorai kenyeret meg nem ette, hanem a templomból kilopta, mint szentségtörő az egyházmegyei tanács elé idéztetik. Ez alkalommal nemcsak az egyházfi, hanem a gondnok neve is emlittetik: ennélfogva már ekkor Bagoson a rendes egyháztanács a községi elöljáróságtól el lett választva. 1767-re azon okon nem marasztják Szatmárit; mert már régen lakik Bagoson. 7) 1767—71. Fülei Sámuel. 8) 1772—77. Árokháti István. 9) 1777—79. Hollós András. 10) 1779—81. Szikszay István egyházmegyei jegyző. 11) 1781. Almási István. 12) 1782—85. Keresztury György. 13) 1785. ismét Szikszay István. 14) 1786—94. Antal Mihály, ki saját peres ügye miatt az egyházkerületi gyűlésre felmenvén Debrecenbe s a világiaktól remélvén pártfogást, Sinay ellen a világiakhoz adta magát s ezek által küldöncül használtatott. 15) 1794—1815. Borbély János, kinek utódai az alnép közé viszszasulyedtek. 16) Ennek halála után jött Méhtelekről 1815-ben Geczeő István s lakott 27-ig, „feddőzvén dorgálózván mind alkalmas, mind alkalmatlan időben, különösen a korcsmázó elöljárók ellen." 17) 1827—34. Nánásy Mihály, ki alatt az építkezések megkezdettek. 18) 1834—39. Kurovszky György. 19) 1839—43. id. Márk Ferenc. 20) 1843—62. Keresztúri Szabó Ferencz. 21) 1862—73. Nagy Zsigmond, előbb jánki segédlelkész s tanitó, ki alatt az építkezések újra megindultak s kinek sok érdeme van abban, hogy Bagossy Amália az egyház és a belhivatalnokok részére földet adományozott. Mind ő, mind előde Cs.-Bagoson haltak el. 22) 1873 óta Mártha József előbb sz.-németi káplán-tanitó. III. Tanitók és iskolaügy. A tanitói hivatalnak a lelkészitől különválasztatása idejét megmondani nem tudjuk. Hogy a reformációval az iskola is meg ne nyilt volna, fel sem tehető, miután az első prot. papok mindenütt tanitók is voltak egyszersmind. 1701-ben 1) Szilágyi Pál úgy ir alá a Tarczali-féle e.-m. jegyzőkönyv 305. lapján, mint cs.-bagosi tanitó. De aztán a kurucvilág, pestis és az 1717-iki tatárfutás miatt a bagosi egyház külön tanitói állomást nem szervezhetvén, ismét a