Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

417 formálják magokat. 1801: 100 rhénes forint; 30 szekér fa; 4 szekér széna; 4 köböl vetés alá való föld, vagy a helyett 1 arany; 1 fordulón 1 szántóföld; 20 rhfrt. stoláré; a mlgos gróftól (Teleki-ház) 14 köböl dézma búza. 1877: 210 o. é. frt. készpénz; 20 köböl megrostált búza; 30 hold szántóföld egy tagban; a gróf Teleki-családtól az 1818-ban megszüntetett majorsági dézma-búza helyett 33 frt. 50 kr.; 5 boglya tiszta széna 20 rudasával számítva; 16 frt. szántásdij; az új temető ftítermésének haszonélvezete; 10 öl fa; az e.-megye által megállapított stolárék. b) Nagyobb fitanitói fizetés 1705. körül: Floreni 40. Két kerülő coquia (sorfőzés). Búza cubuli 5. A malomhói (a gf. Telekiek malma) való sabbathalenak '/j-a. Didactrum. Signanter az Abecedariusoktól den. 24. Rudimentistáktól den. 48. Etymologistáktól den 100. Szeredai és szombati sabbathalc. 1801: 50 vonásfrt.; 2 sor kókvia, vagy helyébe 30 vfrt.; 5 rhfrt. és 45 kr. temetési illeték; 50 vfrt. tandij; a mlgos gftól 7 köböl dézma búza; az ekklától 6 köböl búza. 1867: 173 frt. 74 kr. készpénz; 3 hold föld; 10 köböl búza; 3 öl fa; 25—30 frt. tandij s ugyananynyi csirke s az e.-m. által megállapított stolárék. c) Leány-tanitói fizetés 1801: 40 vfrt. készpénz; 8 köböl búza; 30 vfrt. tandij. 1867: 126 frt. készpénz; 10 köböl búza; 3 hold föld; 3 öl fa; 80—90 frt. tandij s ugyananynyi csirke. d) Kisebb fitanitói s egyszersmind orgonistái fizetés 1801: 40 vfrt.; 1 sor kókvia vagy helyette 15 vfrt.; 6 köböl búza. 1867: 126 frt készpénz; 10 köböl búza; 3 öl fa; 3 hold föld; 60—70 frt. tandij s ugyananynyi csirke; az e.-m. által megállapított stolárék. (Bélteki Matric. Usualis. 27. lap. A belhivatalnoki fiz. öszszegelt kimut. 1801. 1867-iki öszszeirás.) VI. Templom, torony s harangok. Úrasztali eszközök. Egyházi és iskolai épületek. Ingatlan és ingó egyházi javak. A csengeri templomot igy irja le Henszlman az Archaeol. közi. IV. k. III. f. 143. lapján: „Épült téglából a XV. század második felében s elrendezése több különösséggel bir. Nyugati végén emel27