Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

312 talának első sürgetője volt, — hozatott végzés. E két nevezetes zsinaton kivül voltak még Csengerben máskor is zsinatok illetőleg egyházkerületi gyűlések, nevezetesen 1583., 1598., 1604. — a midőn Hodászy Lukács püs­pökké tétetett, — és 1619-ben. E zsinatok fontosabb tárgyai leginkább az esperesek felavatása s papok szente­lése volt. Egyházmegyei gyűlés szintén több alkalommal tartatott a csengeri egyházban; papjai köztíl pedig többen viseltek egyházmegyei, sőt egy püspöki tisztséget is. Magára a csengeri ref. gyülekezetre vonatkozólag az egyházmegye régibb jegyzőkönyveiben kevés található; a Vetus Tarczalianum protocollumban mindöszsze néhány csengeri egyháztag házassági és válóperében hozott Ítélet van bejegyezve, kezdve 1670-en. Anynyi tény, hogy egykori jelentősége és fénye mindinkább inkább hanyat­lott. Ugy anynyira például, hogy az 1707-ben leégett templom egész 1713-ig födél nélkül állt s midőn azt 1745-ben renoválták, az esperes által ellenjegyzett libel­lussal is kéregettek arra. Az egyház emelése céljából ekkor megindított munkásság azonban azóta sohasem szakadt félbe, hanem — habár olykor-olykor lanyhán is — egész napjainkig folytattatott. Csengerben iskola is mindig volt; még pedig alkal­masint nem a lelkész, hanem külön tanitó vezetése alatt. A gyülekezet kebli kormányzatáról a múltból keveset tudunk. Kezdetben alkalmasint itt is csak az „egyházfi" pótolta a gondnokok helyét, s az egyháztanács hatáskörét a földesurak s a polgári elöljáróság birtokolta. III. Az egyes lelkészek s hi vatalosk od ásuk alatt történt események. Csenger ref. papjai köztíl a szatmáregyházmegyei levéltárban következőkről vau említés: 1) 1559-ben Bogáczy Demeter, a Tisza körüli reformátusok negyedik püspöke, kinek utóda a püspöki széken Mélius Péter lett, s igy 1561-ig élt Csengerbea. 2) 1595. Szatmári István esperes. 3) 1605. Vári Tamás szintén esperes. 4) 1670. Tarcali Bogdány Péter esperes. 5) 1679. Komáromi Mihály, kinek utóda lett 6) Szentesi István. 7) 1685. Ordasi András. 8) 1686. Sallai István. 9) 1707. Fügedi Pál. 10) 1716. Zalányi István. 11)1721. 12) Kállai János. 13) 1723. Kovásznai Péter. 14) 1724.

Next

/
Oldalképek
Tartalom