Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

I. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye általános története. - FÜGGELÉK. - V. Írók és műveik

349 Nabukadnezár királyról és a négy birodalmakról." 1544. Ugyanott. E kettő aztán egybeforrasztva a 4) alatti címmel Bornemiszsza énekgyüjtemónyében áll, s igy nem annyira eposzi, mint didaktikai darab; mert a benne Nabukadnezár álma csak kiinduló pontul használtatik, a világ közelmulása hirdetésére s az emberiségben isteni félelem gerjesztésére. 6) „Isaák pátriárkkának szent házasságáról való szép história". 1546. Fennmaradt Hofgreff és Bornemiszsza énekgyüjteményében hely és év nélkül. Debrecenben Lipsiai Pálnál 1546. a debrecenfőiskolai könyvtárban. Ezenkívül 7) több egyházi éneke 1530. óta a XVI-dik századi énekes könyvekben, és 8) egy tan-dal „A házasságról való ének" 1546. Bornemiszszánál, úgy a lipcsei s Lugossy kódexekben. (Toldy Magyar költészet kézikönyve. Pest, 1855. 30—31. lap.) 2) Margitai Péter. Életrajzát lásd az espereseké közt. Művei: Jónás próféta könyvének sz.-irás szerint való magyarázatja. Debrecen, 1621. Az apostoli credonak a sz.irás szerint való magyarázata 40 prédikációba foglalva. Debrecen, 1624. 3) Kecskeméti Kincses István. 1696—1709. szatmári pap, mely utolsó évben meg is halt. Szilágyi Tönkő Márton halálára irt latin versei 1700-ban a Honor posthumusban jelentek meg. (Bartók Sz. N. tört. 126. lap.) 4) Karmaczi Vári Mihály. Életrajzát lásd az espereseké között. Szilágyi T. M. halálára irt versei a Honor posthumusban jöttek ki 1700-ban. 5) Debreczeni Ember Pál. 1701— 1704. szatmári pap ; különben láss róla e mű 67. lapján s II. részében „Szatmár" alatt. Irt több művet, mik között legnevezetesebb a Lampe neve alatt kiadott Magyar s erdélyországi egyháztörténete ; Szatmárt csak a Garizim és Ebal cimtít készítette, mely 1702-ben jelent meg Kolozsvárt. (Bod P. Magyar Athenás 60. lap.)