Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

I. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye általános története. - VII. Korszak. 1860. nov. 22-től napjainkig - Vállyi János és Kiss Áron kormánya

301 Harang szereztetett: Cz.-Dányádon, N.-Gécben, Ko­csordon, Istvándiban, Mándon, B.-Paládon és Tyúko­don = 7 egyházban. Orgonát szerzett: F.-Gyarmat és Mánd, Istvándi nyert egy koronát a szószék fölé, s Vetés egy díszes kathedrát. Urasztali készleteket nyert: Bagos, Csen­ger, Sz.-Dob, Kömörő, Mánd, Milota; Majtis pompás bársony teritéket, hasonlag Nagy-Szekeres és Vetés. Fekvőség szereztetett: Sz.-Dobon kaszáló, M.-Csen­gerben a templom mellett egy-egy tágas nagy telek, a gróf Teleki Udvar, a rajta levő diszes házzal s szilárd melléképülettel paplakúi; ugyanott egy jó házas telek leányiskolának. Sz.-Németiben egy nagy udvarház árva­házúl; Fülesden , Csaholcon és Nagy-Szekeresen egy telek ugyancsak iskolának. K.-Tótfaluban szántóföld. Alapít­vány tétetett egyházi és iskolai célokra: T.-Kóródon , Sz.­Németiben, Szatmáron, Vetésben és Mándon. Szárazmalmot szerzett: Kömörő és Nagy­Ar. Építkezni szándékoznak: iskolát Györgytelek, Csa­holc, V.-Oroszi = 3. Templomot: Csécse, Puszta-Daróc, Géberjén, melyekben a templom már nagyon roskatag, de a pénz reá nagyon kevés, és az egyház kicsiny. Papla­kot: Szamos-Dob, Rápolt. Templomot akar javítani: Fül­pös, Vetés és a viz által pusztított Sályi. A népnevelés, tanügyi előhaladás s egyéb statisztikai viszonyok kitüntetése végett álljanak itt még a következők: 1801-ben volt a szatmári ref. egyház­megyében 77 iskolatartó egyház; most (1877.) van 65 iskolatartó anyaegyház, 2 iskolával s templommal biró leányegyház s 4 oly filia, hol a csekély ref. népesség idegen elem közt van elszóródva. Akkor volt a népesség 28,974; most (1877.) 43,597. A szülöttek száma tett (1876.) 889-et fi-, 998-at nőnemen, öszszesen: 1887; a halottaké pedig finemen 774, nőnemen 732, öszszesen: 1506; tehát a szaporodás volt: 381. Az új házasok száma

Next

/
Oldalképek
Tartalom