Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

BEVEZETÉS. - I. Fonások a szatmári ref. egyházmegye történetéhez

21 nemhogy válóper, de mátkasági elvállással sem talál­kozunk. E jegyzőkönyv már mondhatni rendesen van vezetve, s a folyó ügyek nagyobb csinnal vannak irva, mint eddig számozott lapjaira. E folyó ügyek közül nevezetesebbek a gyűlésekből kizáratásuk és egyéb sérelmeik miatt panasz­kodó gregarius papok — 1878. máj. 19-én a püspökhöz beadatott gravamenei, a 149. és 151. lapon s az erre vizsgálat végett kiküldött superintendentialis bizottság cáfolata a 154. lapig; továbbá: a simultán cultus tár­gyában a szatmári traktus véleményét tárgyazó felirat a superintendentiára a 178. 181. lápon. Mindezek később csak­nem egész terjedelműkben közölve levén, — itt elmaradnak. E Solymosi Causarum protocollum nyelvezete 1793-ig inkább latin; de találhatók benne magyar bejegyzések is. 1793-tól pedig általában magyar. A teljesen magyar jegyzőkönyvek sorában első a 199. lapon a Csengeri pa­rocliián Marcsa Mózes esperes elnöklete alatt Ilosvay László coadjutor curator jelenlétében tartott dislokacionalis gyűlés jegyzőkönyve 1793. böjtelő hava 14. és 15-én. Bezárja pedig e protokollumban a jegyzőkönyvek sorát az 1807. szept. 30-án Szatmárt tartott gyűlés jegy­zőkönyve , melynek első pontja Isaák Gáspár segédgond­nok beiktatásáról szól — a 321. lapon. A következő lapok üresek a 325. lapig, a hol a belhi­vatalnokok szubskripciója veszi kezdetét, tartva a 332. lapig. A 333-—336-ig. A szatmári traktus statutumai olvas­hatók latin nyelven 1691—1744-ig. A 337— a 358-ig szintén szubskripciók. Végül a 357. lap s a fedél belső oldalán vegyes jegyzetek. 3. ,,C) Jegyzőkönyv." Cime: „A Szatmári tiszte­letes Egyházividék ujj jegyzőkönyve, mely meg­ujittatott Tiszteletes Tudós Kabai Ferencz esperest úr ide­jében. MDCCC VIII. esztendőben, februáriusnak 22-ik

Next

/
Oldalképek
Tartalom