Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

I. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye általános története. - II. Korszak. A sz.-németi nemzeti zsinattól a Carolina resolutióig. 1646–1731

121 szatmárvárbeli ref. templomot is, melynek elfoglalását a következőleg panaszolja el 1662. dee. 4. a „szamosközi traktus" papsága Szatmárvármegye előtt:... „midőn Cobb uram ottan ottan izent volna esperest (Tarcali B. Péter) úrra, hogy a templomba német tisztek is járhatnának be , és esperes úr bizonyos ratiókkal élvén, hogy nincs mód abban, hogy ő kglme sem megengedhesse, sem penig a német tisztek azt birhassák, a megnevezett napon (1662. november 23.) esperes úr a könyörgést reggeli órán elvégezvén, váratlan a német vitézek bementenek a templomban és noha ő kegyelme mind az Istennek nevében kérte volna s mind pedig császár urunkra... tiltotta volna, hogy a templomban semmit ne cselekednének; de a templomban misét szolgáltattak; azóta pedig minden nap azont cselekedték; sőt a templomnak hátulsó részébe asztali oltárukat bevitték, a képeket felrakták és a feszületet felemelték, kikkel a templomnak hátulsó részét anynyira betöltötték, hogy még az esperes úr székit is a templomnak nagyobb részibe tötték. Igaz ugyan, hogy esperest úr még azóta is bejárt a templomba és szivének fájdalmával s azoktól való sokszori megbántódásával elvégezte rendes isteni szolgálatját — mert tudta ő keglme azt, hogy református fejedelem építtette azt a templomot, a ns. Szatmárvármegye pénzzel annak építését segitette; sőt a mikor a tisztek mind kathok voltak is, és prédikátort a református prezidium nem tarthatván, a ns. Szatmárvármegye tartott mint Mezőlaki Miklóst Zoltán Józsa idejében a várban. Eddig még esperest úr— a templomot a mennyire lehetett oltalmazta: Immár ngtok kkk. lássa mit cselekszik"... Ezután hivatkoznak e ténynyel megsértett bécsi béke s országos t. cikkekre, s kérik a megyét, hogy azoknak érvényt szerezzen, s ezek „orvoslásában is találjon módot". Szatmármegye ez ügyben egyenesen az uralkodóhoz