Hampel József: A Szabolcsvármegyei muzeum egyszersmind rövid utasitással vidéki muzeumok berendezésére (Pest, Aigner Lajos, 1871)
9 A tárgy körvonalainak lerajzolása nem szükséges ugyan, de fölötte czélszerü különösen apróbb tárgyaknál, melyek természeti nagyságukban ábrázolhatók. A tárgy elnevezése a rajzokkal ellátott „Mtírég. Kalauz" fölhasználása mellett mi nehézséggel sem jár; csak még az agyagedények osztályozása ingadozó. De ezekre nézve is dr. Rómer a n. muzeumilajstromban már bizonyos typusokat állapított meg, melyeknek czélszerü elnevezése sikerült. A cserépedények nem tekintve korszakot és készítési módot, e szerint a következő sorozatban jelentkeznek: 1.) Yálú. 2.) tálcsa (lásd. A. Ért.IV. 182 1.6. sz.)3.) Tálcza(u.o. l.,3.,4.) 4.) Csésze (füles, nem-füles, u. o. 10., 11., 12.) 5.) Mcricze(u. o. 13.) 6.) Csupor, öblöny, köcsög (u.o. 14., 15.) 7.) Fazék (u. o. 19 , 20.) 8.) Bögre (lábas, nem-lábas, bütykökkel (u. o. 33., 34., 39., 40.) 9.) Széíke (u. o. 30.) 10.) Pohár (u. o. 8.) 11.) Korsó (u. o. 50., 51., 55.) 12.) Szűrő. Az anyagot illetőleg meg kell jegyeznünk, hogy itt a kőtárgyaknál a mennyire lehetséges, a kőnem kijelölendő. Ha a tárgy agyagból készült, az agyag durvább vagy finomabb földolgozása, annak égetett vagy nem égetett állapota, külsőleg sbelsőleg égetett-é vagy csak egyik részről? határazandó meg. Ha a tárgy bronzkori, természetesen kívánatos az alkatrészek vegyarányának meghatározása is, a mi azonban csak ritkább esetekben lesz eszközölhető. Az alak tekintetében elég megjegyeznünk, hogy az igen gyakran már a név által jelöltetik meg, s így csak a rendes alakoktól való eltérésnél teendő ki. A czifrázatok pontja aligha lesz mindig rajz vagy ismert rajzokra való hivatkozás nélkül kitölthető. Mérésre a tudományban a franczia mértéket használjuk ; minél több méret van valamely tárgyról, anr.ál pontosabb lesz a leirás; egyébiránt rendesen három-négy is elég. A többi pont nem szorul magyarázatra. .Az érinek és emlékérmek leírásánál némely pont elesik, némely hozzájárul. Vezérszó és naplói szám maradhatnak, bár nem okvetlenül szükségesek.