Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Németh Péter Gergely - Honti Szilvia - Költő László - Magyar Kálmán - M. Aradi Csilla - Molnár István: Mit rejt Somogyország földje?
JUBILEUMI KÖTET Mit rejt Somogyország földje? A régészeti gyűjtemény kialakulása A leletgyűjtés korszaka A Somogymegyei Múzeum Egyesület, két év előkészület után, 1909-ben alakult meg és alapította meg Somogy megye máig meglévő régészeti gyűjteményét. Természetesen a régészeti tárgyak megőrzése korábban is felkeltette a kultúra iránt érdeklődők figyelmét. A gyűjtésben a megye iskolái jártak az élen. Az 1799- óta működő Csurgói Főgimnázium rendszeresen 1883-től kezdte meg a régiségek gyűjtését. Négy évvel később, Kalocsay Endre vezetésével, rendszerezett, katalogizált gyűjtemény alakult ki. A kaposvári Állami Főgimnáziumban szinte egy időben indult meg az ilyen irányú tevékenység. 1876-tól Melhárd Gyula személyében a gyűjteménynek avatott vezetője lett. A barcsi, lengyeltóti és az akkor még Somogy megyéhez tartozó szigetvári polgári iskolákban is megindult a gyűjtés. Az iskolák a tanulók és gyűjteményvezetők által megszerzett emlékek mellett adományokat is befogadtak. Magánkezdeményezés is működött, a legismertebb közülük Darnay Kálmáné, Ő elsősorban Somogy, Zala és Veszprém megye területét kutatta, később Sümegen múzeumot is létrehozott. 1879-ben alakult meg a Somogy Megyei Régészeti és Történeti Társulat, melynek lelke Melhárd Gyula volt. Az ő szerkesztésében látott napvilágot a Társulat évkönyve, mely első ízben adott összefoglalót a megye régészeti helyzetéről. Amikor azonban elhagyta a megyét, a Társulat feloszlott (1894). A gyűjtemény a kaposvári főgimnáziumba került. Ebből a korszakból őrződött meg többek között a híres rinyaszentkirályi bronz kincslelet, benne az első európai lábvérttel A Kohlbach Bertalan által gondozott tárgyak alapozták meg a Somogymegyei Múzeum Egyesület 1909-ban létrehozott gyűjteményét. Az egyesület 1914-ben Gönczi Ferencet alelnökké, majd egy évvel később ügyvezető igazgatóvá nevezte ki. Gönczi Ferenc egészen haláláig, 1948-ig volt Somogy megye múltjának gondnoka. Személyesen vezette a gyűjtéseket és már korán szembe kellett nézni az örvendetesen gyarapodó anyag elhelyezésének problémájával is. Gönczi Ferenc szerezte meg a gyűjtemény számára a balatonendrédi és csornai újkőkori edényeket, a somogyacsai, mécsesként használható négyfülű bronzkori díszedényt, a lengyeltóti bronzkorvégi sírleleteket. Az ő munkájának köszönhető, hogy a kiemelkedően szép, Mosdósról és Buzsákról származó római leletek fennmaradtak. Végleges elhelyezésre nem volt lehetőség, a gyűjteménynek többször költöznie kellett. 1930-ban, az egyik ideiglenes őrzési helyet kirabolták, mintegy 500 pengő értékű kárt okozva. 1933-ban a megyeház hátsó épületének 9 szobáját és 2 folyosóját kapta meg az Egyesület. 1934-ben sikerült az első állandó kiállítást létrehozni. 1936-ban az egyesületi gyűjteményt közgyűjteménnyé nyilvánították. A már megfelelőnek mondható körülmények között Gönczi Ferenc vezetésével kiteljesíthették az emlékek nyilvántartását. A mai napig használható rajzos leírókartonok segíTZPi. ' * * # _ w A tárgy neve Származási vagy beszerzési I ~ 1 satás. Hol 8 mikor? f ÜE Vétel. Kitói? Ajándék. Kitől? Á»atta, gyűjtötte: n. KiNVA-MKinxmAi.vi utucr. A rinyaszetnkirályi kincslelet első közlése a 19. század végéről Rézkori és újkőkori csiszolt kőbalták a múzeum régi gyűjteményében A magyaregresi római fogadalmi ólom tábla mitológiai ábrázolással Tárgy leiró karton 1930-ból, Gönczi Ferenc rajzával a vörsi őskori edényekről 15 :
