Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Hauptman Gyöngyi: Somogy legfiatalabb múzeuma Nagyatádon
JUBILEUMI KÖTET Megírt történetek - a múzeum kiadványai A múzeum megnyitásakor jelent meg Múltidéző címmel egy füzet (a Művelődési Ház szerkesztésében és kiadásában), melyben néhány fontosabb várostörténeti dokumentumot mutattak be. Néhány év alatt a Múltidéző sorozat lett, 2007 őszén jelent meg a XXI. kötete. A füzeteket nagyrészt amatőr helytörténet kutatók írják, s egy-egy nevesebb nagyatádi család, üzem vagy intézmény történetét dolgozzák fel bennük. Kivétel az ötödik kötet, amely a nagyatádi vásárok történetét mutatja be, első ízben publikálva Mátyás király 1475-ben kelt oklevelét, mellyel vásártartási privilégiumot adott a településnek. A nyolcadik kötet az egykori tanácselnök, Hamvas János szubjektív visszaemlékezése Nagyatád várossá alakulásáról. A sorozat kötetei nagyon népszerűek, főként nagyatádiak és a valamiképpen Nagyatádhoz kötődő, az innen elszármazottak vásárolják és olvassák. 1999-ben jelent meg Buries László Nagyatád nagyközség múltja és jelene című kismonográfiájának reprint kiadása (eredeti megjelenés: 1933.) Bősze Sándor, a Somogy Megyei Levéltár igazgatójának szerkesztésében és előszavával. Ugyanő volt a főszerkesztője a 2001-ben kiadott kétkötetes Nagyatád Monográfiájának, amely az első igazán nagyszabású és átfogó kiadvány a város történetéről, természetrajzáról és néprajzáról. A kötetek (a múzeum könyvtárán kívül) megtalálhatók a Városi Könyvtárban, továbbá mindegyik nagyatádi iskola könyvtárában, s a diákok rendszeresen használják azokat honismereti órákon, különböző versenyekre készülve, vagy diplomamunka készítésekor. A Nagyatádi Múzeumért Alapítvány segítőkész támogatóinak köszönhetően két nagyon fontos forráskiadvány is napvilágot látott. 2005-ben, a második világháború befejezésének hatvanadik évfordulójára jelent meg Veress Dezső nagyatádi ügyvéd naplója Értetek (Nagyatád, 1944-1945) címmel. A szerző 1944. december 10. és 1945. április 8. között naponta vezetett naplójában Nagyatád 20. századi történelme legtragikusabb hónapjainak eseményeit rögzítette, írásából hiteles és megrázó kép bontakozik ki a község lakosainak hónapokon keresztül tartó tűzvonalbeli életéről. A napló lebilincselő olvasmány, ugyanakkor történeti értékű dokumentum akár a szemtanúnak, aki emlékezik, akár az érdeklődő olvasónak, aki a könyv segítségével árnyaltabb és hitelesebb képet alkothat a nagyatádiak és általában a világháborút átélt emberek szenvedéseiről. 2006-ban jelent meg Somssich-Szőgyény Béla Alaprajz című visszaemlékezése. A most már Nagyatádhoz tartozó egykori Kivadár-puszta földbirtokos családjának leszármazottja Kivadáron töltött gyermek- és ifjúkori éveit eleveníti föl szépirodalmi igényességgel, elegáns, élvezetes stílusban. A múzeum részt vesz a Néprajzi Múzeum által koordinált jelenkori kutatási programban (MaDok), és bekapcsolódott az ennek keretében megvalósult Kiállítási dominó 2006 -* elnevezésű országos kiállítássorozatba is. A Kockaháztól a család házáig című kiállítás az 1960-1970-es években tömegesen épült, s a település egész városképét befolyásoló típusházak világáról szólt, személyes történeteken keresztül bemutatva azokat. 2007 januárjában a kiállításhoz kapcsolódóan katalógus is megjelent, amely egyben a múzeum első kiállítási katalógusa is volt. Aki a legfontosabb: a Látogató Az intézmény múzeumpedagógiai tevékenységéről összefoglalóan elmondható, hogy a múzeum a nagyatádi és a környékbeli általános és középiskolákkal jó kapcsolatot épített ki, amely a folyamatos együttműködésben, és az iskolák tanárainak és diákjainak részéről megnyilvánuló érdeklődésben hasznosul leginkább. A kapcsolattartás formája alapvetően személyes: minden új kiállításra külön, személyre szóló levélben hívjuk fel az érintett szaktanárok, osztályfőnökök figyelmét, rendszeresen tartunk továbbá honismereti, múzeumi órákat, tárlatvezetéseket a gyerekeknek. Gyakran érkeznek hozzánk tanulók, akik valamilyen témában segítséget kérnek különböző vetélkedőkre való felkészüléshez, illetve szakdolgozat megírásához. Nagyon jó a kapcsolatunk az Éltes Mátyás Általános Iskolával, ahová enyhén fogyatékos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek járnak: az ő számukra minden múzeumlátogatás rendkívüli élményt jelent. 2006 óta jól működő, rendszeres szakmai kapcsolatot ápolunk a Pécsi Tudományegyetem Néprajz - Kulturális Antropológia Tanszékével. A kapcsolat többek között a tanszék oktatóinak tudományos anyagából rendezett múzeumi kiállításokDr. Veress Dezső (archív fotó) Kockaház-sor Nagyatádon (Huszár Endre fotója, 2006) i'S Gyerekek a Beás cigányok a Dél-Dunántúlon című kiállításban, 2009 285 mV
