Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Ábrahám Magdolna: A természet sokfélesége
JUBILEUMI KÖTET A gyűjtött anyag fele a Bakony-hegységből és a Balaton-medencéből származik, de tartalmaz jelentős számban példányokat az ország számos más területéről (pl. Mecsek, Dráva mente, Baláta-tó, Zselic, Kiskunság, Kőszegi-hegység stb.) is. Az elmúlt évek során az alapgyűjtemény - a hazai példányokon kívül - egy értékes, de egyelőre feldolgozásra váró külföldi anyaggal is bővült, amely Ábrahám Levente és Rozner György balkáni, iráni, törökországi, marokkói stb. expedíciós útjairól származik. Csekély számban előfordulnak a gyűjteményben távoli országokból (Mongólia, Kenya, Kuba, Zambia, Algéria, Tanzánia és Equador) származó példányok is. A szitakötő gyűjtemény több mint 1500 preparált példányt és exuviumot tartalmaz. Puhatestű (Mollusca) gyűjtemény Az anyag első példányai az 1990-es évek elején a Természettudományi Osztály dolgozóinak gyűjtéseiből kerültek a gyűjteménybe, elsősorban ismeretterjesztési, kiállítási célból. Tudományos értékű anyag vásárlására 1993-ban nyílt lehetőség, amikor Zörényi Miklós magángyűjteményét sikerült megszerezni. A kollekció anyaga főként dél- és nyugat-dunántúli, alföldi és északi-középhegységi gyűjtésekből származik, hazánk faunáját mintegy 70 %-ban reprezentálta. Feldolgozását Varga András (Mátra Múzeum, Gyöngyös) végezte el 1994-ben. A gyűjtemény 160 fajt, 1189 lelőhelyadatot tartalmazott (összesen: 17508 db). Újabb vásárlásra 1996-ban került sor, amikor Héra Zoltán puhatestű gyűjteménye került a rendszertani anyagba, illetve a külföldi kollekcióba. Revideálását szintén Varga András végezte el 1999-ben. A feldolgozásra került anyag 135 fajt, 222 lelőhelyadatot tartalmazott (összesen: 8817 db). E gyűjtemény már jelentős arányban tartalmazott somogyi lelőhelyi adatokat - elsősorban a Zselic, Belső-Somogy, Kapós-mente és Külső-Somogy Balaton-melléki területeiről. Első adatai 1983-as keltezésűek. Emellett a Móri-árok környékéről és sporadikusan a Kárpát-medence egyéb területeiről is voltak gyűjteményben példányok. Ez a gyűjteményvásárlás alapozta meg a külföldön honos fajok, főleg tengeri puhatestű gyűjtemény kialakítását. A gyűjteményt gyarapítók közül Dr. Mészáros Zoltán professzor úrtól és feleségétől, Dr. Visnyovszky Évától figyelemre méltó rendszerességgel érkeznek hazai és erdélyi tételek. Wiesinger-féle gyűjtemény A mintegy 2600 tételből és 18000 példányból álló kollekció 2004-ben ajándékozás révén került az múzeum gerinctelen zoológiái gyűjteményébe. A hagyaték döntő többségében csigaházakat tartalmazott, feltűnően alacsony a kagylók részaránya. Fosszíliák és kis számban más taxonok (szivacsok, csalánozók) is megtalálhatók közöttük. Igazi értékét az adja, hogy számos kiváló egykor élt vagy ma is aktív malakológus munkásságának kézzel fogható tárgyi emlékei, ráadásul többségében a 20. század első felében gyűjtöttek. A legkorábbi tétel 1838-ból való. Nagyobbik hányada korábban dr.Tolnai Ferenc gyűjteménye volt. Ez a gyűjteményrész ismert malakológusok gyűjtésiből is tartalmaz tételeket (Streda, Knocz, Vásárhelyi, Soós, Waegele, Barthelmes, Geyer, Hässlein, Klemm, Schliekum, Jaeckel, Modell, Waldén). A gyűjtemény másik nagy egysége Wiesinger nagyobbrészt hazai (közép-európai) gyűjtéseit (19387-1983) és neves hazai malakológusoktól kapott tételeit tartalmazza. A külhoni és fosszilis puhatestűek aránya elenyésző. Saját gyűjteményén belül elkülönített egy összehasonlító anyagot is. A hazai kutatók közül tételeket találhatunk Brancsik, Károlyi, Sajó, Pócs, Szekeres, Varga, Pintér l„ Pintér L., Agócsy, Vágvölgyi, Bába, Vásárhelyi gyűjtéséből. Az anyag tárolásánál nem rendszertani szempontokat vettünk figyelembe, hanem arra törekedtünk, hogy tudománytörténeti megfontolásból kutatónként különüljenek el a tételek. Wiesinger összehasonlító anyagán kívül saját gyűjtéseinél a hazai és külhoni tételek is elkülönülten találhatók. Nógrádi-Uherkovich-féle gyűjtemény Nógrádi Sára és Uherkovich Ákos zoológusok, egykor a pécsi Janus Pannonius Múzeum munkatársai voltak, akik a 2000-es években már nyugdíjasként tovább tevékenykedtek és intenzív malakológiai gyűjtő- és gyűjteménykészítő tevékenységet folytattak. Malakológiai gyűjteményük összesen mintegy 10000 tételt számlál, folyamatosan gyarapodik. Ennek az anyagnak kb. felét 2008-ban 2200 tételt, 2009-ben 1948 tételt vásárolt meg a múzeum két részletben a Nemzeti Kulturális Alap pályázata és sponzori támogatás segítségével. Dr. Tóth Sándor (1932-) Felsőfokú tanulmányait az Egri Pedagógiai Főiskolán és a szegedi József Attila Tudományegyetemen végezte. Mint biológia-földrajz szakos tanár először Tárd on (1953-1959), majd Fiejőbábán (1960-1969) tanított. Ezt követően Bakonyi Természettudományi Múzeumban (1970-1991) biológus muzeológus, később múzeumigazgató. 1992-től nyugdíjas magánkutatóként az SMMI kétszárnyú (Diptera) és szitakötő (Odonata) gyűjteményét fejlesztette. A kétszárnyúakon belül elsősorban a csípőszúnyogok (Culicidae), a zengőlegyek (Syrphidae), a fürkészlegyek (Tachinidae), továbbá néhány kisebb légycsalád kutatását végezte Somogybán. Fő vizsgálati területe a Bakony és a Balatonimedence, nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek voltak. 200-nál is több szakmai publikációt írt, számos monografikus kötete jelent meg. A virágokat gyakran látogatják a szép, színes zengőlegyek (Syrphidae) 219
