Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Németh Péter Gergely - Honti Szilvia - Költő László - Magyar Kálmán - M. Aradi Csilla - Molnár István: Mit rejt Somogyország földje?
Állatalakos díszü bronz csap a tikosi középkori faluból Féldrágakőből csiszolt török gyűrűk Langobard fibula Vörsről 100 ÉVES A MÚZEUM ken egy, az Árpád-kor korai szakaszára keltezhető falu esetében volt jól megfigyelhető a laza településszerkezet, az egyes házhelyek, objektumcsoportok szórt elhelyezkedése. A balatonendrédi lelőhelyen egy rendezettebb, szorosabban beépített falu belső és külső területe került feltárásra. Itt elkülöníthetőek voltak az egyes telkek, egy-egy földbemélyített házzal és többször megújított kemencékkel. Ordacsehi- Bugaszegen az Árpád-kori falu külső részéhez tartozó területet tártunk fel. Itt igen jelentősek a nagyméretű, oszlopszerkezetes, földbemélyített ólak maradványai. Balatonkeresztúron - a szerencsés lelőkörülményeknek köszönhetően - a 14-15. századi földfelszínre épült házak padlószintje, omladéka is megmaradt. Az M7-es nyomvonal legjelentősebb középkori lelőhelye Balatonszárszó-Kis- erdei-dűlőn került elő. Itt a középkori Szárszó falunak a mai Balatonszárszótól délkeletre fekvő templomát, temetőjét és a templom körüli erődítés maradványait tárták fel. Ez az egyik legjelentősebb középkori feltárás az országban. Ilyen erődített templomokat ebből a korból eddig csak Erdélyből ismertünk. A templom területén folyt feltárások egyik értékes lelete egy, a 13. század derekán Limoges-ban (Francia- országban) készült, a megfeszített Krisztust ábrázoló, aranyozott bronzból készült, zománcberakásos körmeneti kereszt töredéke. Légifelvétel a fonyódi török temetőről A régészet feltárások legfiatalabb időszakának, a törökkornak legjelentősebb lelőhelye a fonyódi csomópontban, a bézsenyi, törökök által épített földvár mellett került elő. A törökkor idejéből két temetőt és egy nagy település maradványait tártuk fel. A temetőkben az ásatási és embertani megfigyelések szerint valószínűleg nem magyarokat, hanem feltehetően egy balkáni, részben már muzulmán népesség halottait temették. A nagy tárolóvermekbe dobott halottak és gyakran a sírok is háborús időkről tanúskodnak: lefejezett vagy sérült koponyájú holttestek, a csontok között talált puskagolyók, a leletek között talált sisak utalnak a végvár környezetében dúló csatákra. A sírokból előkerült legszebb leletként két féldrágakőből készült gyűrűt említhetünk. Molnár István Szervezett lelőhelyfelderítés, régészeti felügyelet - a megyei régészet új irányai A dél-dunántúli megyék között elsőként Somogy megyében indult meg a megye teljes területének régészeti adatgyűjtése és bejárására. Ez a topográfiai munka még a 1973-ban kezdődött, az akkori marcali járást és Kaposvár területét érintette. A kaposvári szakembereken kívül a zalai kollegák és a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai vettek benne részt. A munkálatok azonban anyagi és személyi problémák miatt elakadtak. Ebben az időben a Dráva-mentén történtek nagyobb bejárások, valamint Müller Róbert végzett bejárásokat a zalai és somogyi középkori faluhelyek felderítésére. Az 1980-as évek szisztematikus kutatásaihoz számos bejárás tartozott. A nagy beruházások előtt, amikor lehetséges volt, két ízben (tavasszal és ősszel), történtek az előzetes bejárások, ez az M7-es autópálya esetében 58
