Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Németh Péter Gergely - Honti Szilvia - Költő László - Magyar Kálmán - M. Aradi Csilla - Molnár István: Mit rejt Somogyország földje?
100 ÉVES A MÚZEUM Megelőző feltárások az M7-es autópályán, a 67-es út új szakaszán és a Zamárdit elkerülő úton Kova magkő, Balatonszemes-Bagódomb Újkőkori edények a baiatonszárszói telepről Az M7-es autópálya építését megelőző régészeti feltárások a somogyi régészet eddigi legnagyobb vállalkozását jelentették. A Somogy megyei szakasza közel 80 km hosszú, s mintegy 30 km hosszan új bekötőutak építése kapcsolódott hozzá. A Zamárditól a nyugati megyehatárig tartó autópálya-szakaszon a megelőző feltárások 1999-ben kezdődtek el. Az Állami Autópálya Kht majd jogutódja, a Nemzeti Autópálya RT (később Nemzeti Infrasruktúra Fejlesztő Zrt) által biztosított anyagi forrásból a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága az MTA Régészeti Intézetével együttműködve végezte a szakmai munkát. Az ásatások lezárulása előtt már elkezdődtek és részben párhuzamosan folytak a 67-es elkerülő út és a Zamárdit elkerülő út munkálatai. Az utóbbiaknál a szakmai munkát az Ásatárs Kft dolgozói végezték. Az ásatásokat a Múzeum részéről Honti Szilvia, Németh Péter Gergely, Gallina Zsolt, Somogyi Krisztina, Molnár István, Polgár Péter, Sófalvi András végezte a „külsős" kutatók mellett. Az útszakaszok hossza mellett, a kedvező földrajzi adottságoknak is köszönhető volt, hogy hatalmas terület, 7 év alatt 71 lelőhelyen, 1 millió 100 ezer négyzetmétert került feltárásra. Ebből 1 millió m2 az M7-es nyomvonalán és csomópontjaiban, több mint 100 000 m2 a csatlakozó és elkerülő utakon. Jellemző a munka volumenére, hogy az előkerült, tisztított leletek száma több mint másfél millió. A Külső- Somogyot átszelő út mentén fekvő lelőhelyek sora településtörténeti szempontból is jelentős adatokat nyújtott, emellett a nagy felületű feltárásokon fontos adatokat kaptunk az egykori települések szerkezetéről. A munkálatok első szakaszáról egy nagyméretű, színes képpel díszített kiadvány jelent meg, amely a szakma és a nagyközönség számára is összefoglalta a feltárások eredményeit. A Somogy Megyei Múzeumok évkönyveiben is rendszeresen beszámolók jelentek meg az ásatásokról. Az autópálya feltárások legkorábbi időszakát a Dunántúli Vonaldíszes Kerámia kultúrája (i.e. 5400-4600) képviseli. A korszak európai viszonylatban is igen jelentősnek számító, nemzetközi hírű lelőhelye a baiatonszárszói csomópont területén a Kis-erdei-dűlőben van, ahol ennek az újkőkori kultúrának nagy és hosszú életű települése került elő, amelyben a kultúra teljes időszaka áttekinthető. A településen 44 hosszúház maradványát tárták fel Az újkőkori falu lakói nagyméretű cölöpházakban laktak. A feltárásokon ezekből az egykori oszlopok helyeit jelző cölöplyukak figyelhetőek meg, valamint a házak hosszanti oldala mellett lévő hosszúkás gödör -feltehetően az innen kiásott lösszel tapasztották a házak falát. Szárszón a cölöpsorok szépen kirajzolódnak, az egyes házak alakja, mérete és a településszerkezet is jól leolvasható a maradványokról. A településen szétszórva, részben a hulladékgödrök felső rétegében talált 43 sír közül több szép mellékleteket tartalmazott. Jelentős újkőkori település feltárása folyt Balatoszemesen a Bagó-dombon és a SzemesiLégifelvétel a baiatonszárszói telepről, a házhelyeket jelző oszloplyukakkal 52
