Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Németh Péter Gergely - Honti Szilvia - Költő László - Magyar Kálmán - M. Aradi Csilla - Molnár István: Mit rejt Somogyország földje?
100 ÉVES A MÚZEUM Síredények a mészbetétes temető korai szakaszából Mészbetétes dísztál Későbronzkori kincslelet Taszárról A körárok és a hármas árokrendszer között időbeli eltérés is volt. A kora bronzkori telepjelenségek mind a Ny-i, mind a K-i oldalon csak az árkokon belül voltak megtalálhatóak. Tehát valóban a települést kerítő és védő erődítésről beszélhetünk, az egykori, feltételezhető sáncoknak azonban nyoma sem maradt. A kiemelkedő leletanyag túlnyomórészt kerámiából áll, legszebb részét a szép, belső díszes tálak jelentik, de számos ép vagy kiegészíthető egyfülű korsót, palackokat, ún. mécseseket - azaz kis kerek tálkákat - és miniatűr edénykéket is találtak. A leletek között megtalálhatóak küllős agyagkerekek töredékei. Egy aprócska tégely oldalára két szemet szúrtak és egy szájat karcoltak be. Kisgyermek készíthette, vagy gyereknek készült. A helyi bronzművességre három, balták öntésére szolgáló öntőforma.töredéke utal. A 12- 14. lelőhelyen a a korai bronzkori Somogyvár-Vinkovci és a Kisapostági kultúra 30 zsugorított csontvázas sírját tárták fel. A mellékletek közül kiemelkedik egy arany hajkarika, de volt a sírokban bronztű, csiganyaklánc, edén'ymélléklet is. Az ezután következő, középső bronzkori Mészbetétes Kerámia kultúrája országosan is egyik legjelentősebb és legnagyobb méretű települését tárták fel az 1. lelőhelyen. Ugyanebből a korszakból való a 2. lelőhelyen talált, közel másfélszáz síros, kiemelkedő jelentőségű temető is. Az elhunytakat elhamvasztották, a sírokba nagyszámú, változatos méretű és formájú edénymellékletet tettek. A temetőt használó közösség gazdagságára utal, hogy, hogy esetenként 20-100 edény is volt a sírokban. Néhány szép ékszer - bronztűk, bronz kartekercs, aranycsüngő - is felszínre került a temetőből. Külön említést érdemel a temetkezésekben talált öt darab kacsa-alakú csörgőedény. A hazai késő bronzkor kutatásában igen fontos a Kaposvár és Taszár között található 36. számú lelőhely. A telepet az ún. Késő Halomsíros - Kora Urnamezős időszakra keltezhetjük. A lelőhelyen egy nagyméretű agyagnyerő és számos gödör mellett nagyszámú oszlophely került feltárásra, ezek alapján több oszlopszerkezetes ház alaprajzát rekonstruálhatjuk. Itt került elő az első késő bronzkori kút Somogy megyében. A kút deszkákból csapolt szerkezetű volt, csak az alsó négy, deszkasorát konzerválta a talajvíz. Az ásatás jelentőségét emeli egy korabeli bronzkincs. Ebben összesen 43 db bronztárgy, köztük számos karperec, négy trombita alakú csüngő, ún. bojtszegély, spirálcsövecskék, lemezcsövecskék, karika volt. A kincset valószínűleg háborús esemény miatt áshatta el gazdája, aki halála vagy menekülése miatt nem tudta már újra kiásni. A leletegyüttes a kurdi típusú kincsek közé sorolható, amelyek a Kr. előtti 11-12. század folyamán kerülhettek földbe a késő bronzkor viharos időszakában. A leletanyagban a kerámia, állatcsont mellett szép számmal akadtak bronztűk és egy bronzkés is. A település, a temetőrészlet és a bronzkincs együttes erőfordulása igen fontos a dunántúli késő bronzkor kutatása 50
