Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)

Németh Péter Gergely - Honti Szilvia - Költő László - Magyar Kálmán - M. Aradi Csilla - Molnár István: Mit rejt Somogyország földje?

Újkőkori idolok (agyag istenszobrok) Kebles edény egy későrézkori áldozati gödörből 100 ÉVES A MÚZEUM A nagyberuházások időszaka A kaposvári elkerülő út feltárása Somogy megyében az ezredforduló tájékán, a 61-es út Kaposvárt elkerülő szaka­szának megépítése előtti ásatásokkal kezdődött el az útépítésekhez kapcsolódó feltárások időszaka. Az ilyen jellegű munkák szerte az országban új kihívások elé állították a régészeket, hiszen hatalmas területeket kellett - részben a megszokot­tól eltérő módszerekkel, gyors tempóban - feltárni, több egyszerre folyó ásatást összehangolni. A múzeumi raktárakba hatalmas mennyiségű leletanyag érkezett, amelynek tisztítása, restaurálása, tárolása szintén hatalmas feladatott jelentett. A Deseda-patakhoz és a Kapos-folyóhoz közel fekvő nyomvonal alapján már a feltárások megkezdésekor sejteni lehetett, hogy az emberi megtelepedésre al­kalmas, víz közeli területeken jelentős régészeti lelőhelyek fognak előkerülni. Ez az évek során be is igazolódott, országos, sőt nemzetközi jelentőségű feltárások folytak Kaposvár környékén. A munkálatok részben egyszerre zajlottak az M7-es út feltárásaival, az ásatásokat: Költő László, Bárdos Edith, Somogyi Krisztina és Gallina Zsolt, M. Aradi Csilla vezették. A költségeket az építtető, a Somogy Megyei Állami Közútkezelő KHT, a beruházás összegéből biztosította. A feltárások eredményiről a Somogy Megyei Múzeumok Közleményeiben jelentek meg beszámolók. A neolitikus Dunántúli Vonaldíszes Kultúrának a 4. lelőhelyen feltárt településén egy kis agyag oltár került elő, amely rendkívül fontos a kultúra vallási életének vizs­gálata szempontjából. A Kaposújlak melletti Várdombon, a 29. lelőhelyen, egy pa­tak mellett emelkedő és két oldalról természetesen védett magaslaton alakították ki a Lengyeli kultúra erődítésrendszerét. Ennek a feltárt területbe eső legfontosabb része egy körülbelül 215 méter hosszú árokszakasz, amelynek külső szélét 7, páro­sával elhelyezkedő, 7-8 méter átmérőjű, félkör alakú árok kísérte. Ezek feltehetően egyfajta bástyának, külső védműnek tekinthetők. Az árkok ék alakban keskenyre szűkültek. A szerkezetnek szakrális funkciója is lehet. A lengyeli településrészlet ezen kívül kis számú gödörből, agyagnyerőhelyből állt. A késő rézkori Badeni kultúrának a 29. lelőhelyen, Kaposújlak mellett feltárt te­lepülése igen nagy jelentőségű. A feltárt terület nagy mérete, az előkerült hatal­mas leletanyag mellett a lelőhely fontosságát növeli számos különleges objektu­ma is. Elsőként a rituális célra használt, áldozati gödreiről kell megemlékeznünk. Emberáldozatokat tartalmazó későrézkori gödör Kaposújlakról 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom