Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Németh Péter Gergely - Honti Szilvia - Költő László - Magyar Kálmán - M. Aradi Csilla - Molnár István: Mit rejt Somogyország földje?
JUBILEUMI KÖTET Az első nagy projekt: A Kis-Balaton területén folytatott megelőző feltárások (1983-2000) A 80-as évek elején kezdődött a somogyi régészet addigi legnagyobb szabású és egyik legnagyobb jelentőségű munkája, a Kis-Balatoni ásatások. Az Alsó-Zala-völgy és a Kis-Balaton területén kialakítandó védőrendszer munkálatai miatt nagyszabású régészeti feltárásokra volt szükség. Több régészeti lelőhely az elárasztáskor víz alá került volna, másokat a földmunkák veszélyeztettek. Az elért tudományos eredmények és a munka mennyisége alapján elmondhatjuk, hogy feltárások a magyar régészet történetének fontos fejezetét jelentik és a nagyberuházások előtti, hatalmas területeket érintő, több éven át folyó ásatások sorát nyitotta meg a megyében. A korai bronzkori sir leletei A Kis-Balaton földrajzi helyzete miatt a munkálatok két megyére terjedtek ki, így a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága együttműködésében zajlottak, valamint a MTA Régészeti Intézete és a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai is részt vettek benne. Az megyei múzeumok a megbízást a munkára 1979-ben kapták a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól. A II. tározó építésének kezdetétől - 1983-tól - a feltárási munkák súlypontja a somogyi oldalra tevődött át, és az ásatások nagy részét a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága végezte. A lelőhelyek felderítésére a kiegészítő terepbejárásokon kívül, a vizuális módszerekkel fel nem mérhető területeken már geomágneses módszereket is igénybe vettek. A Somogy megyei ásatásokat Honti Szilvia, Költő László, Németh Péter Gergely, M. Aradi Csilla, Magyar Kálmán, Szentpéteri József, Csüllög Gábor, Egry Ildikó, Ottományi Katalin vezették. A mintegy 51 km2 -nyi II. tározó területén több mint 50 lelőhely található, közöttük több jelentősét sikerült feltárni, átkutatni. A múzeum dolgozói 11 nagyobb és több kisebb ásatást folytattak, a legfontosabbakra Vörs és Főnyed határában került sor. Elsősorban a bronzkori népességről, a kelták telepeiről és a honfoglalást közvetlenül megelőző és követő időszakról (9-10. századról) alkotott ismereteink gyarapodtak jelentősen. A Kis-Balaton tározó területének régészeti kutatásával ösz- szefüggésben - a hazai régészeti gyakorlatban addig példa nélkül állóan - egyetlen zárt tájegységnek, az Alsó-Zala-völgyének és az egykori Kis-Balaton térségének teljes településtörténeti feldolgozására nyílt lehetőség. Ekkora területet korábban nem vizsgáltak régészetileg ilyen alaposan. A feltárások eredményeiről könyv formában is beszámoltak a két megye régészei. A nagyszámú színes és fekete-fehér képet is tartalmazó kötet úttörőnek számított megjelenésekor. A szerzők a szakma és a nagyközönség számára is élvezhető formában tekintették át a térség régmúltját és számoltak be a Kis-Balatoni ásatásokról. Korabronzkori sír a Vörs-battyáni disznólegelöi temetőből Bronzkori urna Vörsről 45
