Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)

Németh Péter Gergely - Honti Szilvia - Költő László - Magyar Kálmán - M. Aradi Csilla - Molnár István: Mit rejt Somogyország földje?

JUBILEUMI KÖTET kább követte a 14. század első felétől a sekrestye (Szárszó, Marót, Balatonszabadi, Babócsa, Somogyvámos, Fonyód, Rád, Teleki, Gyugy 2.), néhol osszárium (Teleki, Szabadi, Szárszó) építése is. A vagyonosabb egyházfenntartók torony építését is fon­tosnak tartották. Általában nyugati, sokszor támpillérrel megerősített torony csatla­kozott az épülethez (Hetye, Varjaskér, Balatonberény, Kakonya, Fonyód, Bodrog-bűi monostor, Marót, Gyugy 2.), de a változatosságot növelte Somogyvámos, Szárszó északi és Balatonszabadi déli tornya. A templomok mérete 15x6,7 m és 25x10 m között mozog, míg a sekrestyék átlagosan 5x4,5 m körüliek. Bár már a román kor­ban is jelentek meg ülőfülkék és szentségtartók, ezek nagy korszaka a gótikában köszöntött be. A buzsáki r. k. templom renoválása során gótikus ülőfülkét bontottak ki, a balatonberényi templom szentélyének északi oldalán pedig kúszólevelekkel dí­szített gótikus szentségtartó fülkét, déli oldalán kettős ülőfülkét tártak fel. Az újabb templomépítési konjunktúra a 15-16. század fordulóján jelentkezett, ek­kor gótikus sokszög-szentélyzáródású, nagyméretű, mérműves ablakokkal díszített, hálóboltozatos templomok létesültek. A támpillérekkel megerősített somogyszili templomot 15. századi nagyméretű, mérműves, osztott, bélletes ablakok díszítették. A szemesi templom szentélyének északi falán Gergelylaki Buzlay Mózes 1517-ben reneszánsz hatású domborművet készíttetett kagylódíszes lunettával, frízében szár­nyas angyalfejjel, hasonlóképpen már reneszánsz jegyeket visel magán az andocsi templom sekrestyéjének címerrel, tojássoros főpárkánnyal díszített ajtókerete. Végül beszélnünk kell a 15-16. század fordulóján épült ferences kolostorok csoportjáról is (Kőröshegy, Fledrehely, Csákány). A meghosszabbított, támpilléres szentélyhez északról kivétel nélkül torony csatlakozott, a hajóhoz pedig északról cellákkal övezett kolostornégyszög épült. Mind a kőröshegyi, mind pedig a hedrehelyi kolostort gaz­dag késő gótikus faragványok, építészeti tagozatok díszítették. A templomokhoz, főleg a tornyok megjelenését követően, szervesen hozzátartoz­tak a harangok is, melyek szép számmal kerültek elő a megyében, főleg másodlagos helyzetben, a földbe rejtetten. E harangok leginkább a 15-16. századra datálhatok. Az egyik legkorábbi a Zselicszentpáltól délre fekvő Szentegyházi-dűlőből előkerült, vállán a négy evangélista nevével díszített harang, melyet az Esterházyak fraknói vá­rában őriznek. A legtöbb megőrzött harang azonban már a 16. századra datálható, gyakori a paláston keretbe foglalt minuszkulaírás. (A tótújfalusi temetőből a Rinya- patak mentén, Bolhás határában). Az Árpád-kori keresztek/korpuszok egy része kör­meneti keresztként díszítette a templomokat (Zamárdi, Kéthely, somogyvári apátság és feltehetően Varjaskér), míg más részük temetkezésekből származik (Somogyvári Erdészet, Balatonszabadi, Zselicszentjakab, Kereki, Beke/Beki, Marót). Legrégibb, 12. századi körmeneti keresztünk öntöttbronz korpusza Kéthelyről származik. Krisztus fejét lapos pántkorona övezi, arca bajusz és szakáll nélküli, csuklói rovátkoltak, bor­dáit vésett vonalak jelölik, ágyékkendőjét sűrű V vonalak díszítik. Az egykori juti és a szárszói templom felszereléséhez tartozott az a két, körmeneti kereszt részét képező korpusz, amelyek a 13. sz.-i limogesi emlékanyaghoz sorolhatók. A késő középkort fémjelzi a Somogycsicsóból előkerült talpas kereszt és reneszánsz cibórium. Külön­leges az a 14-15. századból származó, zöld szerpentint hordozható oltár Kéthelyről, melyen két sorban vaskeretre felszegecselt, ezüstleveles indadísszel kereteit, un- ciális nagybetűkből megalkotott szöveg olvasható („Agnus Dei qui tollis peccata mundi"). Sarkait a négy evangélista szimbóluma díszíti. A liturgikus élet fontos kel­lékei voltak a keresztelőmedencék és szenteltvíztartók. Csepelyen a Kiskúti-dűlőből kötélfonatdíszes, emberfejes mészkő szenteltvíztartót ismerünk, és ugyancsak szen- teltvíztartó-töredék került elő Gyalud határából. M. Aradi Csilla Somogysámson-Marótpuszta: Veretes öv részlete az egyik sírból és a rekonstruált öv Görög feliratos triptichon Nagyatádról 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom