Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Németh Péter Gergely - Honti Szilvia - Költő László - Magyar Kálmán - M. Aradi Csilla - Molnár István: Mit rejt Somogyország földje?
100 ÉVES A MÚZEUM 3168 2661.12 2154.24 1647.36 1140.48 aranyozol! előlap Identifier: 0 Right eh.: 511 EnerQy <eV>: 8284.85 Content: 70 3168 2661.12 2154.24 1647.36 1140.48 hátlap és előlap spektrum különbsége 633.6 126.72 ________ L eft eh.: 0 jLl Right eh.: Content: 0 511 Arcrekonstrukció 9. századi avar temető síranyaga alapján (Kustár Ágnes és Skultéti Gyula) Archeometriai kutatások és a korai vaskohászati lelőhelyek A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságán a Magyar Tudományos Akadémia Atommag Kutató Intézetével és a Kaposvári Egyetemmel karöltve 1983 óta foglalkozunk a régészeti tárgyak archaeometriai vizsgálatával. Archaeometriának nevezzük mindazon tevékenységeket, amelyek a régészetet a hagyományos humán társtudományokon - nyelvészet, történettudomány, néprajz - kívül más tudományágakhoz, főként a természettudományokhoz - fizika, kémia, biológia, orvos- tudomány, matematika - kapcsolják. Szűkebb értelmezés szerint az archaeometria a régészeti tárgyak anyagvizsgálatát (elemi összetételük meghatározását) és ennek eredményeiből levonható következtetések rendszerét jelenti. A röntgenemissziós analizátor a múzeumban 1985-ben Kezdetben múzeumunkban is főként, és csaknem kizárólag a fémleletek kémiai összetételének meghatározásával foglalkoztunk. 1985-2005 között a méréseket saját készülékkel végeztük, egyedüliként a magyarországi múzeumok között. A leletek kémiai összetétele alapján következtetni lehet azok készítési módjára, helyére, összetartozó darabokat, műhelyeket lehet meghatározni. Kideríthetjük,hogy eredeti, vagy hamisítvány-e a múzeumba bekerülő műtárgy. Segíteni tudjuk a tárgyak tisztítását, konzerválását végző restaurátorok munkáját. így például fény derült arra, hogy a kései avar kori, bronzból öntött díszes övveretek felületét az ezüstöt utánzó fényes ónbevonattal látták el, hogy a honfoglalás kori ezüst tárgyakat ún. tűzi aranyozással díszítették. Kiderült az is, hogy már az avar korban alkalmazták az ún.„spanyolozásos" díszítéstechnikát. Ennek során a tárgy felületébe bevésett mintába porfestékkel színezett gyantából, méhviaszból álló keveréket dörzsöltek bele. Sikerült az ásatáson előkerült darabokból egy kora újkori (török kori) csillárt rekonstruálni. A rendőrség is kérte segítségünket ellopott műtárgyak eredetének, korának meghatározásához. A fémek kémiai összetételének meghatározása mellett kezdődtek el a Kaposvári Egyetemmel közösen végzett kutatások a leletek korának meghatározására. A csontokban, egyéb szerves anyagokban megőrződött fehérje-alkotó aminosa- vak időbeli változására alapozva azok abszolút korát tudjuk megbecsülni, illetve az emberi fogak hasonló vizsgálatának alapján az egykor élt emberek életkorának meghatározásárára nyílik mód. A csontvázmaradványokból vércsoportokat is meg lehet határozni. Ezek ismeretében, és egyéb csontszerkezeti hasonlóságok alapján a temetőkben feltárt egyének között bizonyos rokonsági fokozatok feltételezhetők. A Lengyel Imre által végzett meghatározásokat felhasználva állítottunk fel a Vörsön feltárt 8-10. századi temetőben „családi" csoportokat. Az antropológiai kutatások újabb eredményei alapján egykor élt elődeink arcát kíséreltük meg rekonstruálni, elsők között állítottunk ki régészeti kiállításunkon több koponya-rekostrukciót. Az archaeometria fogalomkörébe tartozik a kísérleti régészet is. Ennek során a megtalált leletek alapján megpróbáljuk azok készítését rekonstruálni a korabeli technológiák, „berendezések" felhasználásával. Ennek szellemében próbáltunk a : .......: : 34 i
