Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Németh Péter Gergely - Honti Szilvia - Költő László - Magyar Kálmán - M. Aradi Csilla - Molnár István: Mit rejt Somogyország földje?
JUBILEUMI KÖTET Szerteágazó kutatások a 1980-as évektől A 70-es évek végétől, a múzeum extenzív fejlődése idején, végre több régész dolgozott már a múzeumban, akik a különböző régészeti korokkal már behatóan tudtak foglalkozni, többségük évtizedeken át. Bárdos Edith a népvándorláskor és középkor, Wollák Katalin (1977-78) és Honti Szilvia az őskor, Magyar Kálmán a középkor, Költő László a népvándorláskor és archaeometria, Németh Péter Gergely a kelta és római kor, M. Aradi Csilla a középkor területén folytatott jelentős kutatómunkát. Gazdag fegyveres sir leletei a szabadi kelta temetőből Az 1980-as éveket a megye egész területét érintő szisztematikus kutatások megindulása jellemzi. Ezek között, természetesen, találunk olyanokat is, melyek a mai napig tartanak, vagy a lezárult kutatásokat később újabb régészeti eredmények egészítik ki. Ezek mellett, természetesen a múzeum munkatársai számtalan leletmentést is végeztek, több közülük jelentős új eredményeket hozott, s gazdag leleteket adott a gyűjteménynek. A bányákban végzett ad hoc feltárások gyakran több éves ásatásokká terebélyesedtek ki a bányaművelés előrehaladtával. Homokbánya művelése közben sikerült több kelta sírt megmenteni Szabadiban és Somogytúron, (Honti Szilvia illetve Németh Péter Gergely), egy teljes avar temetőt Kerekiben, és részlegesen Kéthelyen (mindkettő Költő László) avar és későbronzkori sírok kerültek elő Pusztabarcson (Honti Szilvia és Rózsás Márton). A kaposmérői agyagbányában előkerült avar temetőben a leletmentéseket Bárdos Edith és Németh Péter Gergely vezette. Árvízvédelmi tározók munkálataihoz kapcsolódtak a ságvári és a nagycsepelyi leletmentések. Emellett számos lelet lakossági bejelentés eredményeképpen kerülhetett a múzeumba ajándékként vagy feltárás eredményeképpen, mint az ádándi és csökölyi éremleletek vagy a lengyeltóti későbronzkori kincslelet. A lelet a maga több mint 700 tárgyával és 53 kg-os súlyával az egyik legnagyobb Magyarország területén. Mivel a régészek gyűjtötték össze, így teljesnek mondható. Az ún. raktárleletek körébe sorolható, mivel nagyon sok öntőrög és - újraöntéshez összegyűjtött - töredékes tárgy volt benne, az épek elsősorban eszközök, sarlók és különféle balták, vésők, illetve fegyverek, elsősorban lándzsacsúcsok. Azonban a már nem használható tárgyak között is sok szépen megmunkált darab van, így kiemelkedik egy poncolt díszes bronz lábvért. A kincsleletet az i.e. 12. században rejtették el, az urnamezős kultúra idején. A kincs lehetett egy vándor kereskedőé vagy - épp a lelet nagysága miatt - egy rangos családé, aki összegyűjtött, „tezau- rált" vagyonát ásta el a háborús események miatt. A természettudományos eredmények, a kormeghatározás modern módszerei (kalibrált Cl 4-es vizsgálatok) különösen a az őskor területén változtatták meg az abszolút keltezést, ezért itt röviden megadjuk a Somogy megyében jelenleg érvényes új korszakhatárokat: Újkőkor: i.e. 5700/5800-4400, Rézkor: i.e. 4400-2700/2800, Bronzkor: i.e. 2700/2800- i.e. 750/700, Vaskor: i.e. 750/700-i.sz. 50. Honti Szilvia Későbronzkori bronzművesség. Nyári Zsolt rekonstrukciós rajza A lengyeltóti bronzlelet lábvértje Későbronzkori agyagmécses Nagycsepelyről Bronz kard a lengyeltóti leletből
