Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Németh Péter Gergely - Honti Szilvia - Költő László - Magyar Kálmán - M. Aradi Csilla - Molnár István: Mit rejt Somogyország földje?
100 EVES A MUZEUM ................... Különleges formájú ezüst zablapálcák Arany cipőcsatok Lengyeltóti - hun fejedelmi sír 1976-ban a város belterületén, a Gyógyszertárnái, földmunka során, szétdúlt, nagyméretű, mély sír kerül elő. A koporsóban lévő, háton fekvő férfi csontváza mellett, igen gazdag tárgyak maradtak meg. A hun előkelőt vaskardjával együtt temették el. A kétélű, keresztvassal ellátott kard függesztő szíjához aranycsat tartozott. A fegyveröv része volt egy poncolt díszítésű ezüstcsat, aranyozott csatszorítóval, ezüst szíjkapcsoló szegek és ezüst szíjvégek. A főszíjról lecsüngő mellékszíjnak kis ezüst csatja és karikája volt. Eredeti helyzetben, a bal lábfejnél csizmaszíjcsat volt, a jobb oldali párja is előkerült. A sírhoz tartozó arany bokacsatok, fekete üvegpaszta berakással készültek. A koponya jobb oldala mellett állt a besimított fenyőágmintás kerámiakorsó, mely késő római kori bronzedényt másol. A csontváznál mintegy 20 cm-rel magasabban került elő, ezért eredetileg a koporsóra tették. Valószínűleg mellé volt téve egy kékpettyes üvegpohár is, melynek csak töredéke maradt meg. A sírban lócsontok nem voltak, a sírhoz mégis vaszabla tartozott, 2 ezüst pálcarúddal, valamint előkerültek a kantár aranyozott ezüstgombjai is. Ezért a lengyeltóti sír jelképes lovas temetkezés volt. A Kr. u. 5. századi sírban gazdag hun, vagy a hun törzsszövetségbe tartozó (esetleg alán) vezető nyugodott. Arany- és aranyozott ezüstcsat Félhold-alakú csüngődísz a temető korai szakaszából Rezgőtűk - csüngős hajtűk - a temető fiatalabb időszakából Kaposvár - középkori templom és temető 1977-ben, a Kaposvárt Dombóvárral összekötő 61-es számú út építésekor, középkori templom, temető és két kemence került elő. A leletmentést Bárdos Edith és Mesterházy Károly (Magyar Nemzeti Múzeum) vezette. A kemencék feltárását Albeker Mária (Műszaki Múzeum) végezte. Az út melletti löszdomb legmagasabb pontján, állt a K-Ny-i tájolású templom, pontos kiterjedését nem lehetett meghatározni. Az épület alatt, egy korábbi, 12 m hosszú, szögletes záródású szentéllyel rendelkező templom nyomai kerültek elő. Ez a korábbi épület a tatárjárás után pusztult el. A két templom díszítését a leletmentésen előkerült faragott kövek és freskódarabok jelzik. A későbbi templomot felhagyták, szerepét valószínűleg a Kapos-folyó túloldalán lévő Kaposszentjakab vette át, az elhagyott egyházi épület helyére is temetkeztek. A leletmentés során 694 sírt sikerült megmenteni, kb. a temető felét. A temető kerítőárka nem került elő. A középkori templom körüli temetőknél az épület környéke (cinterem) szent terület, ezért a sírok itt összpontosulnak. A szúk hely miatt a sírokat egymásra ásták. A temetőn belül, ahol még volt elég hely, a sírokat sorba rendezték és ezeken belül az összetartozó, családi sírok elkülönülnek. A korai sírokban (11-12. század) csak S-végű hajkarika fordul elő mellékletként, a későbbi (13- 14. század), immáron koporsós temetkezésekben, a hajkarikák mellett csüngődísz, párta, hajtű, gyöngy, karperec, gyűrű, ruhakapocs, fülesgomb, bronz- és vascsat is található. Nagy számú érme is előkerült, ezek a 11. század 2. felétől a 17. század közepéig keltezik a temetőt. Kiemelkedő lelet egy ezüstkereszt. A 424. sírban, a csontok között vas nyílhegy volt, ez okozhatta a gyermek halálát. A 149. sírban egy szülés közben meghalt nő nyugodott. Medencéjénél előkerültek e magzat csontjai. A nő lábához edényt, lábfeje alá sarlót tettek, ezek a pogány, bajelhárító rítus továbbéléséről tanúskodnak. A koporsós temetkezések mellett, részleges, vagy teljes téglasírok is előfordulnak. A temető melletti településnek csak két kemencéje maradt meg, a többi az útépítés során elpusztult. A 61-es úti falu esetleg az egykori Keszi településsel azonosítható. Németh Péter Gergely
