Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Ábrahám Levente: A Rippl-Rónai Múzeum Közleményeitől a Natura Somogyiensisig
100 EVES A MUZEUM Védett természeti területek Somogybán Natura 2000 - az Európai Unióban is védett somogyi területek 240 információk, amelyeket a természettudományi muzeológia területén a múzeum munkatársai és külső munkatársai összegyűjtöttek és dokumentáltak. Ebből a természetes igényből fakadt, hogy a Millennium évében napvilágot látott a „Natura Somogyiensis"sorozat első száma, amely azóta nagyon jelentős mennyiségű információt közvetített. A múzeum alapításának 100. évfordulóján immár a sorozat 15. jubileumi kötetének kiadásával tiszteleghetünk a jeles évforduló előtt. E folyóirat indításakor nem titkolt stratégiánk volt tudományszervezési szinten a publikálási lehetőségek biztosításával a „szürkeállomány" csábítás és Somogy természettudományi feltárások szintjén hátrányos helyzetének csökkentése. Hazánkban és a régióban dolgozó kutatóknak ajánlottunk - a természeti értékekben bővelkedő Somogybán - kutatási témákat és szerveztük a tudományos feltárás infrastrukturális és anyagi hátterét. Az eredmények látványosak, ezek bemutatására szolgál az a fenti oszlopdiagram, amely a helyi szintű kiadványokban megjelent tanulmányok számát mutatja be. Leolvasható, hogy az 1950-es évek elején kezdődő folyamatban az elmúlt évtizedekben milyen nagyságú emelkedés történt. Néhány év, mint pl. 1998, 2001 egy-egy nagyobb kutatási eredményeket összefoglaló monografikus tanulmánykötetnek köszönhetően jelentősen kiemelkedik a meqjelent tanulmányok számát illetően. kérész, álkérész szitakötő kétszárnyú Ha megvizsgáljuk a zoológiái kutatásokat csoportonként, akkor az a színes kép tárul elénk, amelyet a fenti ábrán látható kördiagramról olvashatunk le. A gerinctelen állatok esetében a nagy fajgazdagságú csoportok (lepke, kétszárnyú, hártyás- szárnyú) kutatásában publikálták a legtöbb információt.Természetesen a publikált cikkek számát nagyon erőteljesen befolyásolta a csoporttal foglalkozó kutatók száma is. A gerincesek esetében az emlősök dominanciája feltűnő, hisz a helyi felsőoktatási intézményekben több kiváló kutató is foglalkozik ezzel a csoporttal.
