Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Ábrahám Magdolna: A természet sokfélesége
JUBILEUMI KÖTET A Sáringer-féle kabóca gyűjtemény részlete Bogár (Coleoptera) gyűjtemény A Somogy Megyei Múzeum bogár-gyűjteményének megalapozását az a 10000 db Coleoptera példány jelentette, amely vétel útján került be a múzeum gyűjteményébe Rozner István magángyűjteményéből. 40 bogárcsalád 587 fajának kb. 90 %-a magyarországi gyűjtésekből származik, a fennmaradó 10 % a Kárpát-medence más területeiről, így a Felvidékről és Erdélyből gazdagítja a gyűjteményt. Ez utóbbiak olyan fajokat jelentettek, amelyek a jelenlegi határainkon belül nem fordulnak elő. A magyarországi bogarak nagy része a Dunántúlról, az Északi-középhegységből és a Kiskunságból származik, de jelentős anyagot képviselnek a nemzeti parkokban és a tájvédelmi körzetekben gyűjtött fajok. (Kiskunsági NP, Balatoni NP, Bükki NP, Őrségi NP Fertő-Hansági NP, Aggteleki NP, és a Kőszegi-hegységTK). Az elmúlt években a gyűjtemény jelentősen, mintegy 6000 példánnyal bővült, elsősorban ormányosbogarak (Curculionidae), holyvák (Staphylinidae), levélbogarak (Chrysomelidae) kerültek a gyűjteménybe. Az anyagok többsége a Somogy- megyében végzet kutatási programokból származnak, elsősorban Rozner György gyűjtéseiből. Az utóbbi két évtized viszonylag szabad utazási és gyűjtési lehetőségei külföldi anyagokkal gazdagították a múzeum bogárgyűjteményét. így kerültek be a magyar múzeumokban is ritka fajok Ábrahám Levente iráni és marokkói, Rozner György A futóbogarakat (Carabidae) konténeres rendszerű tároló-dobozokban őrizzük Prof. Dr. Sáringer Gyula (1928-2009) Elemi iskolát Nagybajomban, a gimnáziumot Kaposvárott végezte. Mezőgazdasági mérnöki diplomát 1951-ben szerzett, majd a Növényvédelmi Kutató Intézet tudományos segédmunkatársa lett. A mezőgazda- sági tudományok kandidátusa fokozatot 1957-ben, a mezőgazdasági tudományok doktora fokozatot 1973-ban szerezte meg. 1956-ban Keszthelyre költözött és a Növényvédelmi Kutató Intézetben a kísérletes rovarökológiai munkája mellett, a kabócák (Homoptera: Auchenorrhyncha) taxonómiájával is foglalkozott. 1964-65-ben a Francia Mezőgazdasági Kutató Központ (Institut National de la Recherche Agronomique) ösztöndíjasa. Egyetemi tanári és egyben egyetemi rektori kinevezést 1993-ban kapott. 1993-1996 között a Pannon Agrár- tudományi Egyetem rektora. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben levelező, 1995-ben rendes tagjává választotta. A Szent István Tudományos Akadémia, újraindítása után, 2000-ben rendes taggá választotta. 1998-2002-ig országgyűlési képviselő, a Felsőoktatási, Tudományos és Innovációs Albizottság elnöke. Tudományos pályafutása alatt több száz dolgozata jelent meg hazai és külföldi szaklapokban, továbbá számos könyvet illetve könyvfejezetet írt. Tagja volt négy Idegen nyelvű szaklap szerkesztőbizottságának, és számos hazai és külföldi tudományos társaságban töltött be tisztséget. Jelentősebb hazai kitüntetései: Magyar Rovartani Társaság Frivaldszky-emlékérem bronz (1962), arany (1985); Szent-Györgyi Albert-Díj (1995); Széchenyi-Díj (1998): Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (2005). Csaknem minden európai országban, azonkívül az USA-ban Kanadában, Egyiptomban, Izraelben, Japánban, Vietnámban és Kínában járt hosszabb-rövidebb tanulmányúton. 2002-től professor emeritus a Pannon Egyetemen haláláig. Gyűjteménye 2007-ben a Somogy Megyei Múzeumok Természettudományi Gyűjteményébe került. 217
