Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Juhász Magdolna: A táj meghatározó elemei
100 ÉVES A MÚZEUM Földtani gyűjteményeink Bazalt (Fonyód) Somogy megye felszínét földtörténeti értelemben véve fiatal, üledékes kőzetek fedik. A jégkorszak (pleisztocén) idején az egész Kárpát-medence szárazföldi terület volt, ennek az időszaknak fő geológiai képződményei a lösz, a futóhomok és a folyóvízi üledékek. Hegyvidékeink erőteljesebb kiemelkedése következtében ezek a „puha" üledékek onnan lepusztultak, míg az alacsonyabb dombvidékeken és síksági területeken felhalmozódtak. Somogy dombsági területein - Marcali-hát, Külső- Somogy, Zselic - jellemző alapkőzet a lösz, amely szél által szállított hulló porból képződött a jégkorszakok több mint kétmillió éves időszaka alatt. Belső-Somogy síksági területén hosszú ideig folyóvízi üledékképződés folyt, a homokvidék anyaga az akkor északnyugatról érkezett nagy folyók (ős-Duna) hordalékából származik. Később a szél többször áthalmozta a finom folyóvízi üledéket, így alakult ki az a változatos futóhomok terület, melyet belső-somogyi homokvidéknek nevezünk. Szilárd kőzetek mélyen fekvő rétegekben fordulnak elő, erről tanúskodnak a különböző célokkal végzett mélyfúrások. A megye természeti képét bemutató „Természeti örökségünk" című kiállításban a mélyfúrásból származó fúrásmagok és a felszínen lévő üledékes kőzetek is tanulmányozhatók. Kivételt a megye területén csak a fo- nyódi és bogiári hegyek képeznek, melyek a Balaton-felvidék vulkáni eredetű kúpjainak déli parton lévő„kistestvérei". Földtani gyűjteményünk jelentős része európai hegyvidéki tájakról származik, ahol a kőzetek és ásványok felszínen vannak vagy bányászati tevékenységgel összefüggésben könnyűszerrel megtalálhatók. Mélységi kőzetek a kiállításban Kőzetek és ősmaradványok A Somogy Megyei Múzeum természettudományi szakterületén a kőzet-, az ásvány- és az őslénytani gyűjtemények kialakítása a második világháború előtti időszakban, 1934-ben kezdődött. Erről tanúskodnak a leírókartonok szép kivitelű, kézzel rajzolt ábrái és a leltárkönyv bejegyzései. A múzeumon kívül két régi alapítású középiskolában is (Református Gimnázium, Csurgó és Somssich Gimnázium, Kaposvár) komoly természettudományi, köztük ásványtani gyűjtemény alakult ki. Az ásványtani ismeretek oktatásának háttérbe szorulásával ezek a gyűjtemények elvesztették az oktatásban betöltött szerepüket és állaguk a szakszerű tárolás hiányában jelentősen romlott. Látványos darabjaik az évek során eltűntek, a múzeum gyűjteményébe azokat átmenteni nem sikerült. Korábban sajnos hasonló sorsra jutott a múzeum első kőzet- és ásványtani gyűjteménye is, feltehetően a második világháború során megsemmisült. 204 Löszbaba (Szenna)
