Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Géger Melinda: Képtár a jelennek: a modern gyűjtemény
JUBILEUMI KÖTET Klimó Károly: Zászló a XX. századból, 1986 M. Novák András: Corpus Regni, 2006 Géza munkássága is, aki az európai informel festészetet sajátos, személyes formanyelvvel műveli. Különlegesen színezett, korai papírművei érzékien földközeli art- brut faktúrájukkal közel állnak Klimó Károly alkotásaihoz. Klimó pályakezdésének idején a kiindulópont szintén a természeti jelenség, melyből folyamatos következetességgel építette fel kompozícióinak szenvedélyes formáit és festői faktúráit. Az absztrakt expresszionizmus hatására a tiszta festőiség, a szín, a szerkezet és felület viszonyának problémái foglalkoztatták. A művész 1980-as évekbeli, kiváló informel művei közül többet is magáénak mondhat a múzeum. M. Novák András Corpus Regni c. monumentális XXI. századi tájképe újraértelmezi a táj jelentését a modern nagyvárosi civilizáció tükrében. A művész enyészet és pusztulás által meggyötört vásznai színeikkel, anyagaikkal az ember egyre elidegenedettebb, egyre sivárab- bá váló közegéről szól. Az M. Novák Andrásra jellemző ironikus szemléletmód a modern művészet nyelvén segít szembenézni e kelet-európai történeti folyamat eredményével. Csernus Tibor szürnaturalizmusának befolyása hívta életre, és ezért ide kapcsolhatók a kaposvári Ungvári Károly fröcsköléssel, visszakaparással létrehozott nagyszerű tájkompozíciói is, melyek szintén a természeti látvány meghaladására törekedtek. Ungvári a látványra vonatkozó szubjektív emlékezet során konstruktív és organikus formák egyensúlyára bontotta a képi rendszert. Bonyolult tájstruktúrái így a rend és rendetlenség, ráció és zabolázott érzelem kettősségét ötvözik. Bernáth Aurél növendékeinek egy másik része a hiperrealizmus hatása alatt dolgozott: közülük Mácsai István a hiperrealizmussal rokon, szimbolikus elemeket felvonultató festészete szociografikus tartalmú, de mágikus varázslatokra is hajlamos képi nyelv, melyet gondosan kiegyensúlyozott kompozícióra és megfontolt képi tematikára épít a művész. A fiatalabb generációhoz tartozó Barabás Márton a matéria-elvűségen felülemelkedve e hiperrealizmus metafizikus vonulatát reprezentálja. Bikácsi Daniella alkotásaiban a mester szellemiségét a tárgyi világ emelkedetten meditativ szemléletében őrzi tovább. Finoman cizellált akvarelljein szemmel láthatóan nem zajlik cselekmény, csupán egy-egy táji, építészeti elemhez kerülünk közelebb. Flomokozó c. képe a művésznő kiürült tereinek egyik különösen szép alkotása, ahol a lélek mélyére irányuló koncentrációban a tér elveszíti érzéki karakterét és a végtelenségig leredukált, szinte tárgynélkülivé váló építészeti motívumban egy belső időbe átlépő, transzcendens érzés nyilatkozik meg. A legújabb vásárlások plasztikai anyagából kiemelkedik Bukta Imre: Orvvadász emlékmű c. szobra, mely az 1988-as, XLIII. Velencei Biennálén is szerepelt. Az orvvadász ikonográfiái témájára Bukta Imre több variációt készített (Nyári orvvadász, Az orvvadász megtér, stb.) A szóban forgó alkotás a többihez hasonlóan jellegzetes, kelet-európai viszonylatokat magába sűrítő műtárgy, amely Bukta Imre hétköznapi emlékmű-variációinak sorozatába illeszthető. A 1980-as évek második felében, Bukta Imre emberi- állati- és gépi elemek metamorfózisát összefoglaló, kimagasló művészi értékű, termékeny alkotói periódusában keletUjházi Péter: Régi nagyar festőművész, 1987 Bukta Imre: Orvvadász emlékmű, 1988 Mészáros Géza: Fagyott homok, 1983 195
