Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Horváth János: Képek tára Pannóniában
JUBILEUMI KÖTET Bernáth gyűjtemény gyarapításnak adott lendületet. Az addig elért eredmények Marcaliba irányultak. Az új tag intézet tetőteraszos villa épülete, tágas terme jó adottságokkal bírt. A hasonló nagyságú kortársai számára létesült badacsonyi Egry József- és a zebegényi Szőnyi István emlékházzal összevetve is Bernáth Aurélhoz méltó körülmények voltak. Marcaliban 35 db festményt, egy emeleti műterem szobát, archív fényképeket, dokumentumokat helyeztünk el. A budapesti Fruchten és Szilágyi - gyűjteményből az 1930-as években készült főműveket szereztünk. A villa magas lépcső feljárójában nagy freskóvázlatokat helyeztünk el. A művész leánya, Bernáth Mária művészettörténész nekünk ajándékozta a festő műterem bútorait, festő eszközeit és kitüntetéseit. Egy vitrin a művész szépirodalmi munkásságát mutatta be. A ház előtti parkban Pátzay Pál: Bernáth mellszobrát állítottuk fel. 1984. május 18-án került felavatásra az új létesítmény, a Bernáth Aurél Emlékmúzeum. A múzeumot 1991-ben átvette Marcali Városi Önkormányzata. A rendszerváltás után nem vállalták a Bernáth kultusz folytatását. A város közhangulata a múzeum bezárás követelte. A kritikusok céltáblája lett Bernáth 1951-ben készült nagyméretű képsorozata. 6 db Munkásság és a sport című freskóvázlat, melyeknek nem kívánatos politikai hatást tulajdonítottak. A mű kétségtelenül a szocializmus korának lenyomataként hat a munkás spartakiád eseményeivel. Úgy tartjuk, hogy a nevezett képek a nagybányai művészet festészeti hagyományait példásan és mértékletességgel képviselik egy túlpolitizált érában. Sajnálatunkra megszűntették a Bernáth ház eredeti funkcióját, a képeket visszaküldték a kaposvári múzeumba. A múzeum földszinti kis tanácskozó termében alakítottuk ki tíz festményből rendezve egy Bernáth termet. A történtek óta eltelt húsz év során az idő is igazolta értékítéletünket. Ma már nem kérdőjeles az ő művészete. Bernáth Aurél oly sokat tett Kaposvár kultúrájáért, hogy nem hagyhattuk a feledésbe sodródni a tíz évvel későbbi, új állandó kiállítási tervünk során. A Rippl-Rónai Ödön gyűjteményt bemutató teremsor folytatásaként, 2007-ben rendeztük be a végleges Bernáth Aurél emlékszobát. A műtermi bútorokkal együtt kiállított 18 db Bernáth képből kiemelkedő az Önarckép ablak előtt (1929), a Pásztorfiú (1932), a Koncert (1930), a Svájci tó (1930) és a Halász (1931) című képek. Bernáth Aurél: Koncert, 1930 1983-ban megnyílt a Tabi Galéria , benne Nagy Ferenc fafaragó állandó kiállításával. Nagy Ferenc munkásságának egyéni sajátossága, hogy a fafaragó népművész a pásztor díszítményes hagyományt folytató úton eljutott a szobrászat műfajához. A kollektív szellemű népművészből egyéni látású szobrásszá vált. 1993- ban a múzeumi egység átkerült a Tabi Önkormányzathoz, és a kiállítás kibővült az épület fölszintjének berendezésével. Bernáth Aurél: Pásztorfiú, 1932 Bernáth Aurél kiállitásmegnyitóján a Kaposvári Galériában a művész leányával és unokáival, 1981 Belső részlet a Kaposvári Galériában rendezett állandó Bernáth Aurél kiállításról, 1982 169
