Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Horváth János: Képek tára Pannóniában
JUBILEUMI KÖTET A hagyaték a művész alkotásaiból és sokrétű műgyűjteményéből áll. A hagyatéki festmények egyik része családi vonatkozású portré, jelesül a művész fiatalkori festményei, két önarcképe, édesanyja félalakos arcképe, Antal bátyja arcképe. Zichy Antal Deák-párti képviselőként drámaírással is foglalkozott. Göncz Árpád köztársasági elnököt kalauzolja a Zichy múzeumban Csicsery Rónay István, Zichy Mihály dédunokája, 1992 A második világháború végén sok értéket elhurcoltak. Az alapítók fia, ifj. Csicsery Rónay István 1945-ben éppen akkor érkezett Zalára, amikor a tabi szovjet hadsereg parancsnoka a muzeális tárgyak nagy részét szekérre rakatta. Zichy orosz kulturális életben betöltött szerepével érvelve, sikerült a parancsnokot meggyőznie, hogy visszaszolgáltassa a múzeum anyagát. Az USA-ba történt emigrálása után édesanyja, Csicsery Rónayné, Zichy Mária Alexandra , közismerten Lucu néni vezette a múzeumot. A háborús dúlás folyamán a környék lakói is károkat okoztak. 1949-ben, a kúria államosításakor ifj. Rudnay Gyula bejelentést tett a Műemlékek és Múzeumok Országos Központjába, hogy mentsék meg a pusztulástól a Zichy hagyatékot. Központilag Bényi Lászlót, a megyei illetékesség szerint Takáts Gyulát rendelték ki Zalára, hogy cselekedjenek. A gyűjtemény, mint magánmúzeum 1951-ben került a Rippl-Rónai Múzeum kezelésébe. Bényi László elsőként a műtermet rendezte be. 1956-ban történt egy bővülés. Az oldalszárny három helyiségét, mint a könyvtárt, a grúz szobát és a nagy műtermet rendezte meg Bényi László és Supka Magdolna. Az épület többi termébe a falu tanácsi vezetése költözött be. A múzeum vezető Lucu néni és Petrusék, a gondnoki család szolgálati férőhelyet kapott. A nedves falak idővel gombafertőzést okoztak a könyvekben, rozsdásodást a fegyverekben. 1976-ban a kúria homlokzati részéből kiköltözött a község tanácsi hivatala. Ennek következtében az épület egésze múzeumi hasznosításra került. Egy évig tartott az épület műemléki felújítása, a tárgyak restaurálása a Somogy Megyei Tanács hétmillió forintos ráfordításával. A bútorok, Zichy relikviák restaurálását saját szakembereink végezték. A művész unokája, a múzeum vezető özvegy Csicsery Rónay Istvánná a családi hagyaték rejtekéből újabb műtárgyakat adott a hét teremre kibővült kiállításhoz. A Rippl-Rónai Múzeum a BÁV aukcióin vásárolt bravúros akvarell technikával festett Zichy képeket, köztük a Skóciai vadászat - Fáklyatánc (1872); a Szép színe van- Ugye jó bor? (1862); a Hölgyekkel mulató Falstaff (1879), Rablótámadás és az Elbotlottfiú (1876) címűeket. A Magyar Nemzeti Galéria az 1951 -i letéti kölcsönzéseken túl, további nagyméretű festményeket kölcsönzött Zalára. A felújított, kibővített múzeum 1979-ben nyílt meg. A három után hét teremre bővült a múzeum. Festészeti terem, dokumentációs szoba, családi szoba, grafikai terem, könyvtár, grúz szoba és műterem. Az épület hátsó sori része vendégszobának és a magán hagyaték raktáraként szolgált. A környező park természetvédelmi terület. A múzeum 40 db Zichy festményt mutat be, olyan nagy méretű főművekkel, mint A modern szirén (1880), a Krisztus levétele a keresztről (1847) és a Pusztítás géniuszának diadala (1878). A Zichy Múzeum felújítása évében, 1978-ban. Petrus Péterné gondnok, Csicsery Rónay Istvánná múzeumvezető, Petrus Magdolna teremőrés H. Bognár Zsuzsa restaurátor A múzeum dolgozói Zalán a Zichy Múzeum felújításakor 1978. H. Bognár Zsuzsa, Marton Klára, Petrus Péterné, Tóth István Elefántcsont kupa a Zichy gyűjteményben 157
