Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Horváth János: Képek tára Pannóniában
JUBILEUMI KÖTET hálózata fokozatosan mentesítette a Somogyi Képtárt a rá terhelt feladatkörtől. Az intézményesített képzőművészeti művelődés-, kiállítás-, képtári hangverseny és művészettörténeti tudomány szervezés a Somogyi Képtárban jött létre elsőként Kaposváron. A fellendült művészeti közélet a város kulturális rangját emelte országos színvonal fölöttivé. A Rippl-Rónai Ödön gyűjteményből vett válogatás szerepelt 1975-ben Szegeden a Móra Ferenc Múzeumban, Keszthelyen a Balaton Múzeumban, 1977-ben Szófiában, a Magyar Kultúra Intézetében, 1978-ban Nagykanizsán. Rippl-Rónai grafikákból a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeumban és három kaposvári üzemben (1976-ban ElVRT-nél, VBKM-ben és a fonodában) voltak kiállítva. A sok utaztatást elszenvedő múzeumi anyagról áttértünk a kortárs művészek kiállítására. (A kortárs művészeti témakört Géger Melinda írása tárgyalja.) Rippl-Rónai kiállítás megnyitó ünnepség a Somogyi Képtárban. Aknai Tamás a megnyitó - Jelen van Honfi István igazgató és Horváth János képtárvezető, 1977 A Somogyi Képtár személyi állománya a következők. Kovács József a korábbi restaurátori munkaköréből kiállítás rendező muzeológussá lépett elő, asszisztense Bernáth Csaba. Horváth János 1976-tól lépett a múzeum állományába és képtár vezetőként dolgozott együtt az előző munkatársakkal. 1978-tól két évig kiállítás rendezéssel foglalkozott Almássy Mariann művészettörténész. Géger Melinda 1982- ben került a képtárba művészettörténészként. Gyűjteménykezelői munkakörben, hosszabb - rövidebb ideig dolgozott Zalánfi Judit,Toldi Miklós és Zákányi László. A túlfeszített munkával végzett kiállítás rendezés mellett a kötelező muzeológusi szaktevékenység sem szorult háttérbe. Szükségszerűvé vált az önálló művészet- történeti osztály megszervezése, amelyet nem terhel az egyre több és igényesebb program szervezés. A képtárnak festményraktára és kutató szobája volt. Az elraktározott klasszikus gyűjtemény tetszetős darabjait a magas rangú megyei-, párt-, bank- és földhivatali vezetők irodáik díszítésére válogatták ki - a múzeumigazgatóra gyakorolt hierarchikus nyomás alapján. Ha az igényes funkcionárius a képkeretet kifogásolta, átkeretezték az iroda bútoraihoz illő keretbe. Az évekig „kint lévő" műtárgyakban nem esett hiány. A sérült festményeket a Magyar Nemzeti Galériában és a szombathelyi múzeumban restauráltattuk. Fokozatosan megszüntettük a gyűjtemény t megviselő kiállítás kampányt, mert az állandó kiállításra készültünk. 1989-ben, a rendszerváltáskor került minden képünk vissza, ajándékkal megtoldva a pártbizottsági kép gyűjtemény néhány propagandisztikus stílusú darabjával. A politikai fordulattal járó köztéri művek eltávolításakor, amit csak lehetett, a múzeum befogadott. Két középületi pannót kaptunk ajándékba: a Városház házasság- kötő termének Bernáth Aurél festményét és a Volán pályaudvarról Szabados János Somogy pannóját. A publikációs munka Szíj Béla, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze szakfelügyelete nyomán indult el. A Rippl-Rónai József gyűjteményünkről elsőként Kovács József írt dolgozatot a múzeumi évkönyvbe. Az 1979-ben megrendezett Rippl-Rónai emlékülésen Németh Lajos A vizuális kultúra problémái a magyar századelőn címmel referált, Bernáth Mária a Rippl-Rónai kutatás jelenlegi helyzetét taglalta, Szíj Béla a Rippl-Rónai hamisításról, Laczkó András Rippl-Rónai irodalmi Egry József: Önarckép, 1940 körül Galimberti Sándor: Nagybányai városrészlet, 1907 körül Galimberti Sándor: Virág- és gyümölcs csendelet, 1911 151
