Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)

Horváth János: Képek tára Pannóniában

100 EVES A MUZEUM

A régi leltárkönyv - Rippl-Rónai képei

liíu v;; •-*»---£ ( ke*« .

i»r tfr*rt, ■>. rt_

C" • — —rrr 01 .

: —...ut.

K

,7

SS-.«?, Af-'^

UH ff

r >\ J

Vei %

gg

ui; ^

f i- £

%

,

•■’feyk.'*.

..v-4a

m r-, V,

' *■’ .$ “i \ 1

v. Ui

i /'x'

Rippl-Rónai képek a Gönczi féle leltárkönyvben

nyomó részét egymás mellé, s egymásra zsúfolva kellett a padlózaton elhelyezni. Éppenségünkben azonban, mint a későbbi újból való hurcolkodásnál, s egy részének kitárolásánál tapasztaltuk, kár nem esett."

H 5C.

„ • -~i ry\T-0^.^' ‘ *Y

Hal

........... Ö ‘Líi:.

5

5.19 i/

'ílt HU;,,,

MÍÍ-X&' ' i -4.

/ser. 52..CK**-*'—• ’•’ ’ v

írs.so

A

fi. .Ci“

Mg

A

H8fc «

! &

, >U.LjiC .-.U.; yö

M51

gg-V ?«r.-v

^a*

•~4

;g:f.

.'-V. -• r h,A lelkiismeretes muzeológus műfaji rendszerszerint vette nyilvántartásba a műtárgyakat:

„A Rippl-Rónai-féle gyűjtemény 976 eredeti képből (festmény, mindenféle rajz), 56 szoborból, 13 domborműből, 7 darab fegyverből, 90 darab faragott botból, 10 darab hímzésből, 58 darab éremből, 10 darab okmányból és 133 darab különböző tárgyból, összesen 1355 darabból áll."

Ez az 1935-ben közzétett statisztika szakgyűjteményi rendbe tagolva tartalmazza a képző-, az ipar-, a népművészeti, a régészeti és a történeti vonatkozású tárgyakat is együttesen. Gönczi külön a Rippl Rónai József munkákat is rendszerezte: „Olajfestmény 17drb; Pastell 27db; Szénrajz 6 db; Tollrajz 20 db; Ceruzarajz 21 db; Tervezetek ceruzával: szoba,asztal, szék, tányér, lámpa, kandalló 16db; Rézkarc (reprodukció) 1 db; Ismeretlen rajz 3 db;

Összesen 114 drb. Háborús veszteség 19db. Meglévő 95db."

Említettük, hogy a Rippl-Rónai fivérek fellépése előtt volt egy hagyományszerű kaposvári kiállítás, amely évenként folytatódott. Rendezője, Gulyás Ferenc halála után az ő gyűjteményét elárverezték. Nem ismerjük, de bizonyára képeit a karácsonyi kiállításokból választotta. Rippl-Rónai Ödön örökölte a reprezentatív kiállítások rendezési jogát. A Vármegyeház nagytermét bocsátották rendelkezésére 1912-ben. Nem saját gyűjteményét, hanem„Tizennégyek kiállítása,, címen az ország élő hírneves festőművészeitől kölcsönözve állította össze a tárlatot.„Ez a kiállítás kultúrtörténeti határkövet jelent Kaposvár életében..." írta a híradás. Öt-öt képet lehetett látni például a legjobbaktól, Csók Istvántól, Ferenczy Károlytól, Fényes Adolftól, Glatz Oszkártól, Iványi Grünwald Bélától, Kernstok Károlytól, Perlmutter Izsáktól, Szinyei Merse Páltól, Rippl-Rónai Józseftől és Vaszary Jánostól. A lelkes munkájáért Ödönt a Művészeti Egyesület vezetőségébe választották.

A két Rippl-Rónai halála óriási űrt hagyott maga után Kaposvár művészeti közéletében. A képzőművészeti hagyományt folytató Berzsenyi Társaság égisze alatt, 1928-ban rendezték az első Dunántúli Tárlatot, amelyen a Somogytúrra elvonult Kunffy Lajos volta meghatározó művész. Kaposváron a provinciális szellem, a kis tehetségű művészek jutottak kiállítási sikerekhez, díjazáshoz. Korábban Rippl-Rónai és baráti köre beárnyékolta őket. A levegőhözjutottak közül befolyásos lett Kovács Jenő József, egy konzervatív gondolkodású festő. Közismert kaposvári karakter, aktív kiállítás szervező. Tudott hegedülni, furcsamód balkézzel húzta a vonót, ezért „balkezes prímásnak" nevezték el, amikor a Korona Kávéház cigányzenekara élén szórakoztatta a vendégséget. Festményei témájában sok volt a vallásos, kiváltképp

142