Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Kapitány Orsolya: A néprajztudomány szolgálatában
100 ÉVES A MÚZEUM Céh behívótábla 1763-ból, Andocs Céhkancsó, Andocs Céhláda, Andocs 1952-ben útjára indított Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat is. Somogyi pályamunkák másodpéldányával 1959-től találkozhatunk az adattárban. Az OMF Műemléki Felügyeleti Osztályának Népi Csoportja Somogybán is elindította a népi műemlékek felmérését. A többségében fiatal néprajzkutatók által végzett munka (Kerecsényi Edit, Szabó László stb.) adatlapjainak másolatai 1964-ben kerültek be a múzeum adattárába. A fentiek alapján dr. Takáts Gyula által vezetett nyilvántartási rendszer visszalépés volt a Gönczi korabelihez képest, mert a nyilvántartásban megkezdett és kiépített szakági elkülönülést felszámolta. Ez az állapot 1966-ig fennmaradt. Ekkor a tárgyi anyag szakosított nyilvántartása végérvényesen megoldódott. A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja figyelemmel kísérte a múzeumi nyilvántartást. 1951. május 15-én kelt levelükben „néprajzi tudományos leírókartonokat" kértek be a múzeum vezetőjétől véleményezésre. Az 1950-ben bevezetett nyolc pontos kartonrendszert ilyen módon próbálták kiterjeszteni országosan, az egységes nyilvántartás érdekében. A bekért 10 db kartont véleményezték, a szükséges javításokat (leltári szám képzése, tulajdonos nevének feltüntetése, a gyűjtés éve, leltározás dátuma) elvégezték, illetve közölték a szempontrendszert, segítve ezzel a muzeológiai munkát. Minden múzeum történetében jelentős állomás egy új állandó kiállítás megnyitása. A három munkaerővel (múzeumvezető, restaurátor, hivatalsegéd) működő múzeum külső szakemberek bevonásával 1951. szeptember 30-án nyitotta meg az új tárlatát, melynek felelős rendezője dr. Barabás Jenő (Bp.) volt. A munkában részt vett: dr. László Gyula, dr. Radnóti Aladár (Bp.) és dr.Takáts Gyula múzeumvezető. A kiállítás 30.000 Ft-os költségét a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja biztosította. A kaposvári múzeum történetének második állandó kiállítása a néprajztudomány területéről, a drávai halászatot, a somogyi pásztorélet és pásztorművészet témakörét dolgozta fel. Az ehhez készült kiállítás vezető, a néprajzi fejezet tényszerű bemutatásától kissé elkanyarodva, politikai tartalmat is hordozott. Az új állandó kiállítás mellett minden évben több (6-10) időszaki tárlatot rendezett a múzeum, melyek között néprajzi témájúak is szerepeltek. A múzeum tanácsi fenntartásba adása 1961. december 31-el történt meg. Somogy megye egyes falvaiban működő kiállítóhelyeket 1962 decemberében hozzácsatolták a kaposvári intézményhez, megteremtve ezzel a múzeumi hálózatot és annak központját, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságot. Dr. Takáts Gyula 1963-ban készített beszámolója a Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának két igen fontos problémát vetett fel: 1. új tudományos státuszok biztosítását (itt került először megfogalmazásra a néprajz szakos muzeológus hiánya) 2. a raktár kérdésének megoldatlanságát. A második pontról az alábbiakat ína:„Múzeumunk raktára már olyan zsúfolt, hogy amint azt az 1963-as munkatervünkben már jelentettem, oda egyetlen nagyobb tárgyat elhelyezni már nem lehet... .sőt néprajzi nagyobb tárgyaink egy része már a megyei garázs padlásán méltatlan körülmények között tárul." A raktári körülményeken csak lassan próbáltak javítani, pedig a 125/1968/V.14./ VB határozat már felvázolt egy későbbi, 1985-ben megvalósított tervet, miszerint „új megyei tanácsszékház építése lehetővé tenné, hogy a jelenlegi épület felszabaduló helyiségeit a Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága és a Rippl-Rónai Múzeum foglalja el, míg a múzeum épületét a levéltár venné igénybe. Ezzel mindkét intézmény hosszú ideje tartó elhelyezési és működési problémája megoldódna. Az új épületekben lehetőség nyílik korszerű kiállító- kutató- és raktárhelyiségek kialakításáraAddig azonban többszöri költözésnek, méltatlanabbnál méltatlanabb körülmények közé kerülésnek volt kitéve a megye néprajzi tárgygyűjteménye. Ugyanakkor később az is beigazolódott, hogy a 19. századi megyeháza (a terület csupán részbeni átengedése, majd az épület felújítása, illetve a gyűjtemények terjedelme és az egyre nagyobb kiállítási terek biztosítása miatt) nem volt képes befogani a megye kulturális örökségének tárgyi örökségét. A néprajzos szakember kérdésében viszonylag gyorsan lehetett intézkedni, ennek eredményeként 1964. augusztus 1 -jén Knézy Judit betöltötte az álláshelyet. Dr. Takáts Gyula a néprajzi szakterület gyűjteményfejlesztését 1949-től 1964 augusztusáig végezte. Ez idő alatt 1551 db tárggyal, 879 db fotófelvétellel gyarapította a Gönczi Ferenc által örökül hagyott anyagot. Somogyra vonatkozó kutató, feldolgozó munkájának eredményeit cikkek, tanulmányok és önálló kötetek őrzik. . 108 :
