Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

KNÉZY JUDIT: A csökölyiek önértékelése, véleménye saját hagyományairól és sorsuk fordulója (1900-1950)

6. ábra: A műtárgyak jelenléte a falumúzeumban. Tálaló szekrény „kredenc" vagy „sifonér" a segesdi prószasütő versenyen a résztvevők sátrában. 2005., Knézy Judit felvétele tolltartó vánkostok sem. Az ágyakkal együtt teljes ágyneműgarnitúrák is elkerültek két vagy három ágyra való. Kivételt Balázs Ferenc képezett 24 lepedőjével, Palkó Józsefné 30 lepedőjével, más ágyneműjük megmaradt. Lőczi Mihálynak e tárgycsoportból 2 pár ágygarnitúra, ezenkívül 3 dunnahuzat, 4 párna, 10 vánkos 20 lepedő volt a kára. A párna szón korábban a vászon- vagy küttővászon huzatú, tollal töltött derékaljat vagy a dunna helyett használt „takaródzót" nevezték, amely megelőzte az angin tokba tett, és huzattal is ellátott dunnát a paraszti lakáskultúrában. A párnák említésekor nem szerepel egy esetben sem huzat, tehát küttőből lehetett mindegyik. A vánkos egyértelműen a fej alá való kisebb párnát jelezte, ezeknél is jelezték többnyire, hogy huzattal együtt tűntek el, sőt volt olyan vánkos is, amely „2 áthuzattal" rendelkezett. A Farkas Ferenc háztartásából eltűnt 6 db szövet ágytakaró (6. ábra) kapcsán jelezték az anyagféleséget is. Az ágynemű felsorolása felvetett ágyakat is jelezhetett: pl. mikor „két pár ágygarnitúráról" beszéltek, vagy ahol a felsorolásban nagyobb mennyiségek szerepeltek: Farkas Ferencnél 6 dunyha, 6 párna, 6 szalmazsák 12 vánkos, 6 db szövet ágytakaró, 70 lepedő. Az egyéb háztartási textíliák esetében olyan nagy készletek tűntek el, mintha szándékosan rabolták volna ki a sok házivászonnal rendelkező családokat. Abrosz, konyharuha, törölköző lehetett családonként 20-70 db is, zsák 4, 8, 15, 40, de 45 db is. Ezek mind vászonból készülhettek, a lótakaró másból is. Vég vásznakat is eltulajdonítottak: pl. Farkas Ferenctől 20 m pamutos vásznat, 140 m selyemvásznat, Szulimán Józseftől 40 m vásznat és 30 m szalagot. Kiemelnék néhány nagyobb vászon készlettel megfosztott családot. György János: 60 abrosz, 60 törölköző, 70 db konyharuha, 15 db zsák Farkas Ferenc: 2 lótakaró, 60 zsák, 70 abrosz, 70 törölköző, 70 konyharuha, 220 m pamutos vászon, 140 m selyemvászon Lőczi Mihály 40 zsák, 40 abrosz, 20 lepedő 20 db törölköző 40 konyharuha, 30 m szalag, 40 m vászon Az eltűnt ruhafélék jegyzéke mutatja, hogy 28 komplett női öltönyt (szoknya és blúz, esetleg kötény) és 14 férfi öltönyt (nadrág és zakó) vittek el, a férfiakéból kettőről tudjuk, hogy szövetből való és egyről, hogy új volt. A női öltönyök közül Palkó Józsefné varrónőtől 20-at raboltak el. Valószínű a másutt említett „8 női ruha" és „3 férfiruha" is ilyen két darabból való együttest jelentett. A lábbelit is nagyon keresték: 9 pár csizma, 10 pár cipő, 2 pár női cipő, 1 pár félcipő és 1 pár bakancs veszett el, a férfi fejfedők közül 1 kalap és 1 sapka. Ebben az időben még gyakori volt, hogy az alsónemüt házi ún. pamutvászonból varrták. A Farkas Ferenc kárai közt számba vett 10 pár alsóruha (ing és alsónadrág) akár vászonból is készülhetett. 5 férfi és 1 női nagykabátnak is lába kelt. A bő szoknyát viselő nők nagykabátja nem ért le a szoknya aljáig, csak a combjukig, többek között ebben is különböztek a férfikabáttól. A többi külön-külön felsorolt ruhanemű többnyíre a bőszoknyás női ruházatra utal: 3 blúz, 3 szoknya, 2 kötény, 4 fejkendő és 3 berliner kendő, az egyik nagyméretű. 12 családtól tűnt el ez a sokféle ruhanemű, egyedül Korcz Mihálytól nem. Hogy mi történt a kárvallottakkal, arról nem beszéltek a fennmaradt iratok. D szokásban volt, hogy szomszédok, rokonok, ismerősök a háború utáni időkben egymást kisegítették. Bizonyára ez így volt Csökölyben is. Az itt ismertetett és értékelt anyag még többet árulna el a somogyiak 1945 előtti anyagi kultúrájáról, ha sikerülne minél több község ilyen háborús veszteséglistáját egybevetni, együtt elemezni.