Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)
GÉGER MELINDA: Egy művészcsalád hányattatásai a XX. században. A Vaszary család
17. ábra: Vaszary Piroska a Belvárosi Színházhoz. A későbbi években egymással párhuzamosan több színházban is játszott: a fővárosi magánszínházaknál ugyanúgy, mint az állami nagyszínházakban. 1922-1924 között a Magyar, az Andrássy úti és a Belvárosi Színház, 1924-25-ben a Vígszínház, 1925-26ban a Renaissance, a Belvárosi és a Vígszínház, 1926-től a Nemzeti Színház szerződtette, de párhuzamosan játszott az Andrássy úti Színházban és a Teréz-körúti Színpadon is. 1936-tól ismét a Magyar Színház tagja, ahol 1939-től rendezőként dolgozott bátyja is. Vaszary János igazgatósága alatt 1942-1944 között az Andrássy Színházhoz szerződött, de másutt is fellépett. A színház mellett némafilmekben és számos hangosfilmben is játszott, így a 30-as, 40-es években mintegy 100 filmben láthatta a közönség. Színházi és filmes szerepeiben általában a komikai szerepkört formálta meg. Vénkisasszony, házsártos nagynéni, anyós vagy feleség szerepeiben ugyanúgy népszerű volt, mint a kabarékupiéival. (17. ábra) Noha elsősorban a komikai szerepekben volt általánosan elfogadott, hitelesen alakította a fiúszerepeket is. Kitűnő érzéke volt a karikírozás, a groteszk iránt, ez adja meg kamaszábrázolásainak sajátságos színét is. Kivételes tehetsége megmutatkozott Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig c. darabja hősének, Nyilas Misi alakításában. Az író így emlékszik vissza az alakításra: „... Budapesten lány játszotta, a csodálatos Vaszary Piri. Nyolcvanszor játszotta el s mindig telt ház előtt, vagy ötvenszer kint volt a tábla, hogy minden jegy elkelt. Ilyen eset csak egyszer történhetik egy író életében, hogy a közönség ilyen őszintén érdeklődik egy írónak egy élménye iránt. ... Pesten sohasem bírtam egy negyedóránál tovább bent lenni az előadáson, mert rögtön elfogódott a szívem és könny facsarodott s menekülnöm kellett a múlt víziói elől. Oly tökéletes volt az előadás, hogy visszaéreztem magamat a múltba s nem bírtam a fájdalmat. " 84 Vaszary Piroska örökölte a Vaszaryk írói vénáját: rendkívüli sokoldalúságának bizonyítéka, hogy a színészi játék mellett rendszeresen írogatott kis tárcákat, visszaemlékezéseket társasági lapokba. 85 Érdekesség, hogy bevallása szerint csak komoly könyveket olvasott. Wells, Stefan Zweig és Axel Munthe voltak a kedvencei, de Thomas Mann is lenyűgözte. Háromszor ment férjhez: először 1928 májusában Feld Andor nagyiparoshoz, majd tőle elválva 1929 júniusában Horváth Árpád, a Nemzeti Színház rendezőjének felesége: ez a házasság is mindössze háromnegyed évig tartott. 86 Harmadik férje Bodócsy Endre, színházi orvos, akitől két gyermeke született. 87 Az 1944 őszén történt nyilas hatalomátvétel után, a közelgő front elől az Andrássy Színház társulatának egy része emigrált, köztük Vaszary Piroska is, aki 1944 decemberében hagyta el az országot Ausztrián keresztül. Az emigráció első évét Bajorországban, a pockingi menekülttáborban töltötte el. A németországi menekülttáborokban a nehéz körülmények között többen próbálkoztak színházalapítással: az első nyugati magyar színház itt, a pockingi táborban működött 1945-1946-ban. Estéről estére megtöltötte a közönség a nézőteret, hogy élvezze a színészek erőfeszítéssel és lelkesedéssel előadott produkcióját. Nem egy darab 50-60 előadást is elért. A színház sztárja Vaszary Piroska volt. A pockingi tábor 1946 őszén feloszlott, a színház bezárta kapuit, a felszerelést ott kellett hagyni a tábor új lakóinak. A társulat tagjainak nagy része visszatért Magyarországra, a többiek szétszóródtak a világban. 88 A nyugatra menekült színészek Európa különböző országaiban és városaiban várták, hogy rendeződjék a helyzetük. Magyar színház alapításának igényével sokan Argentínába vándoroltak ki, köztük Páger Antal és felesége, akik 1948. június 12-én alapították meg a Magyar Színjátszó Társaságot buenos aires-i lakásukon. 89 Vaszary Piroska, aki családjával csak később települt Argentínába, 1948. novemberben csatlakozott hozzájuk. A Magyar Színjátszók Társaságának olyan neves tagjai voltak, mint Szeleczky Zita és Páger Antal. Igényes Móricz Zsigmond: Mai napok. Szeged, szeptember 29. Vaszary Piri a 30-as években a Színházi Élet gyakori szerzője volt. Tárcáiban gyermekkori élményeit is gyakran felidézte. Színházi Élet, 1935. április 21-27. 17. sz. 50-53.O. Magyar Színházművészeti Lexikon, Akadémia Kiadó, Budapest, 1994; A Nemzeti Színház, majd a Vígszínház rendezője. Molnár Gál Péter: Horváth Árpád legendája, Kritika, 2001. november Bodócsy Piroska (sz: 1933. ápr. 26.) és Endre (sz. 1942.). Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza 1945-1985. OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár Magyar Színházművészeti Lexikon, Akadémia Kiadó, Budapest, 1994.; Bodó Ibolya: A diaszpóra színháza, hálózati dokumentum, 2008. július 1-én 13.00-kor http://tbeck.beckground.hu/szinhaz/htm/ intezmentortenet.htm weboldalon.
