Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

KOVÁCS GYULA & DEME TAMÁS: Idős tölgyesek az Alsó-Duna árterén

határozó vízfolyásai a Duna, valamint annak lefűződött holtágai és élő mellékágai. Utóbbiak közül jelentősek a Kölked község határában a Külső-Bédai Duna, Bédaiholtág, Boki-holtág. A felszínt folyóvízi hordalék borítja, melyen jó termőképességű öntéstalajok jöttek létre. A talajviszonyok meglehetősen homogének, az állományok fejlődését alapvetően befolyásoló tényező inkább a vízháztartás. A vízháztartást elsősorban a magassági fekvés határozza meg, ami hullámtéren az elöntéstől, ármentett helyeken pedig a talajvíz magasságától függ. Az erdészeti termőhely osztályozás (SZODFRIDT 1993) a talaj vízgazdálkodásának jellemzésére, az átlagos áprilisi talajvíz szintjét veszi figyelembe, mely egy jól alkalmazható, gyakorlatias módszer. A hidrológiai viszonyokat tekintve a körzetre legjellemzőbb az időszakos vízhatás (4715,2 ha; az összes terület 56,3%-a), ahol a talajvíz szintje 150-220 cm-re található, valamint a hullámterek középmagas fekvésű helyei. Jelentős még az állandó vízhatású területek aránya is (1491,4 ha; 17,8%). Ide tartoznak a 80-150 cm talaj vízszintű termőhelyek, illetve a hullámtér középmély fekvésű területei. A felszínig nedves területek nagysága csekély (441,8 ha; 5,3%), ahol az átlagos áprilisi talajvízszint 50-80 cm. Számottevőek még a többletvízhatástól független területek (1688,3 ha; 20,2%). A változó és szivárgó vízhatású területek aránya elhanyagolhatóan kicsi, mindössze 38,3 ha, azaz 0,5 %. A Béda-Karapancsa Tájegység az Alföld flóravidékének (Eupannonicum) dél-alföldiflórajárásához (Titelicum) tartozik. Nagyobb része a Mohácsi-szigeten, kisebb része pedig a Duna jobb partján elterülő Mohácsi-síkon fekszik. E két tájegység növényföldrajzi értelemben egynek tekinthető, ugyanis a folyó jobb és bal partját kísérő síkság geomorfológiai és talajtani szempontból szinte azonos, s ugyanez mondható el a növénytakaróról is (KEVEY et al. 1992). Anyag és módszer A kutatás során rendelkezésre állt a Duna-Dráva Nemzeti Park digitális térkép- és adatállománya. Az erdőkre vonatkozó 2002-es adatokat az Állami Erdészeti Szolgálat Országos Erdőállomány Adattárából kaptuk. A térinformatikai feldolgozás, a tematikus térképek, valamint a fafajokra vonatkozó kimutatások a DigiTerra Map 2.3v. programmal készültek. A rendelkezésre álló adatokból, illetőleg a magunk és munkatársaink tizenegy éves terepi tapasztalatai alapján idős tölgyeseket 15 erdőrészletben találtunk, melyből csak egy esett a karapancsai részre, a többi a bédai tömbben található. Az erdőrészletek felmérése 2002-ben a nyárvégi aszpektusban történt. A kiválasztott erdőrészietet alaposan bejárva, az ott előforduló lágyszárú növényekről és a cserjékről fajlista készült. Pontos borítottságot nem mértünk, valamint kvadrátokat sem alkalmaztunk. A felső- és alsó lombkoronaszintben lévő fafajokat minden esetben meghatároztuk, az elegyarányra, illetve korra vonatkozóan az adattár pontos adatokat szolgáltatott. A zoológiai vizsgálatok a teljesség igénye nélkül madarakra, ezen belül is csupán néhány jelzőfajra terjedtek ki. A denevérekre vonatkozóan DOMBI (2001) kutatási eredményeire és szóbeli közléseire hivatkozunk. Eredmények Az ártéri tölgyesek aktuális és potenciális területfoglalása A vizsgált területen a tájidegen fafajok arány nagyobb, mint 50%, ami az országos átlagnál is magasabb. Feltűnő az akác (Robinia pseudo-acacia) nagy arányú térfoglalása, amely magasabb, mint a kocsányos tölgyé 1. táblázat: Fafajok területe Béda-Karapancsán (ÁESZ 2002). Őshonos fafajok Tájidegen fafajok Fafajok Terület (ha) Részarány Fafajok Terület (ha) Részarány Tölgyek 1 189,0 15,3% Akác 1 215,1 15,7% Cser 26,9 0,3% Amerikai kőris 269,2 3,5% Juharok 59.8 0,8% Zöldjuhar 71,7 0,9% Szilek 39,5 0,5% Ezüstjuhar 6,7 0,1% Kőrisek 555,1 7,2% Bálványfa 9,3 0,1% Hársak 7,9 0,1% Nyugati ostorfa 1,1 0,0% Hazai nyarak 880,0 11,4% Agresszív összesen 1 573,1 20,3% Füzek 832,7 10,7% Éger 137,7 1,8% Nemesnyárak 1 108,6 14,3% Vadgyümölcsök 8,0 0,1% Fekete dió 824,5 10,6% Egyéb lomb 14,9 0,2% Egyéb tájidegen fajok 489,6 6,3% Őshonos fafajok összesen: 3 751,5 48,4% Tájidegen fafajok összesen: 3 995,8 51,6% Fafajok által elfoglalt terület összesen: 7 747,3 ha (100%)