Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)
GÉGER MELINDA: Egy művészcsalád hányattatásai a XX. században. A Vaszary család
az érseki javadalom kapcsán ellene indított gazdasági perekben. Az idős, beteg szerzetest utolsó éveiben is a végrehajtók zaklatták. 17 A bencés rend balatonfüredi villába vonult vissza, ahol rövid időn belül, 1915. szeptember 3-án, 83 éves korában hunyt el. Végakaratának megfelelően szülővárosában, Keszthelyen temették el, majd hamvait 1981-ben az esztergomi bazilika kriptájában helyezték el. I. A képzőművész ág Vaszary Kolos élete során mindvégig támogatta, segítette féltestvéreinek családjait. Legszorosabb kapcsolatban Keszthelyen élő idős bátyja, Vaszari Antal gyermekeivel állt. A harmadik fiú, Mihály mindössze 5 évvel volt idősebb Vaszary Kolosnál. A családi legenda szerint a kis Ferenc tőle tanult meg írni és olvasni. Mindketten papi hivatásra készültek a pannonhalmi szemináriumban, amikor egyik szünidő alatt Keszthelyen beleszerettek a szomszéd földbirtokos lányába, hosszúfalusi Szabó Kornéliába. A lány Mihályt választotta, és a fiatal pár Keszthelyen házasodott össze 1859. január 22-én. 18 Ők Vaszary János festőművész szülei. Az író Vaszary Gábor Családi emlék című elbeszélésében dolgozta fel e történetet, amely szerint a két legény között sorshúzással döntött Nelli. 19 A sorhúzás kegyeltje, Vaszary Mihály az 1850-es években tanító volt a Somogy megyei Lábod községben. Feleségét lábodi otthonába hozta: két legidősebb gyermekük itt született. Vaszary Mihály az 1860-as évek közepén költözött családostul Kaposvárra, ahol a helyi főgimnáziumban magyart, latint és németet tanított. (3. ábra) „Mindig virzsinia szivar lógott a szájából, kedélyes, aranyos ember volt - emlékezett róla a festő Kunffy Lajos. 20 István bátyjával közösen vásárolták meg a Zárda utca 9. szám alatti klasszicista stílusú házat, melyet a kaposvári megyeháza építője, Török Ferenc tervezett 1833-ban. Pár épülettel feljebb tőlük Rippl-Rónai Mihály iskolaigazgató lakott családjával, egy utcával mellettük Kunffy Lajos apja, Kunffy Adolf bérelt házat. Kaposvár gazdasági fejlődése ezekben az években indult, falusias településből fokozatosan egy fejlődő, modern város arculata bontakozott ki. A lakosság létszámának robbanásszerű gyarapodása, a FiumeBudapest dél-balatoni vasútvonal kiépülése, a posta és a banki szolgáltatások megjelenése mind hozzájárult a „A legnagyobb megdöbbenésre, a végrehajtók csakugyan megjelentek és sorra írták össze az ott található ingóságokat. Szobáról szobára mentek, s végül sor került a hálóra. Kohl arra kérte őket, hogy tekintsenek el a hálószoba néhány bútordarabjától s megjelenésükkel ne háborgassák az aggatyán és beteg bíboros nyugalmát. A kérést elutasították, benyitottak ide is, s összeírták még azt a kerevetet is, amin pihenni szokott. Ez az eljárás annyira megrendítette a sok keserűséget átélt főpapot, hogy kezébe temette arcát és keserves zokogás vett rajta erőt." Isd: Keményfy i.m. 352. o. 18 Keszthelyi Római Katolikus Plébániahivatal házassági anyagkönyvi kivonatai. 1859. 19 Vaszary Gábor, Családi emlék in: Kain, Budapest, Nova, 1942., 275278. o. 20 Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim. Somogyi Almanach, 31-33. sz. Kaposvár, 1981. 12. o. 3. ábra: Vaszary Mihály főgimnáziumi tanár, Vaszary János festőművész édesapja gyors polgárosodáshoz. 21 A keszthelyi Vaszary család több tagja telepedett le a városban. Mihály legidősebb testvére, Vaszary István Kaposvár főjegyzője, és az 1870-es évek elejétől itt indította sikeres praxisát unokatestvérük, dr. Vaszary János (sz: 1833 körül - Kaposvár, 1901.), aki köz- és váltóügyvédként korának egyik legtekintélyesebb polgára, jelentős közéleti személyisége volt. 22 Szerepe helytörténeti jelentőségű: hosszú időn keresztül a kaposvári Esterházy uradalom jogi képviseletét is ellátta. 1875-től a Nemzeti Casino Egyesület Fekete Gyula: Az ötven év előtti Kaposvár. Új-Somogy Nyomda- és Lapkiadó Részvénytársaság, 1929. Kaposvár, 23.; Bereczk Sándor: Kaposvár rendezett tanácsú város története és fejlődése. Budapest, 1925. 21. o A család kapcsán szólni kell Vaszary László szobrászművészről (Hencse, 1876. jan. 18 - Budapest, 1944. márc. 14). Ld. Bölöni György: Két óra az Epreskertben. Ha Stróbl Alajos magyaráz. [Világ, 1913. május 29.] In: Bölöni György: Képek között. Budapest, 1967. 392. o.) Vaszary László születési adatai pontatlanok: a Somogy Megyei Levéltár felekezeti anyakönyveiben (Hencsei vegyes katolikus és református anyakönyvek, IV. 429.) nincsen róla bejegyzés. Három éves korában megsüketült, hét évesen a váci siketnémák intézetében nevelkedett. Apjaként bizonyos Vaszary Jánost jelöl meg. [MTA MKCSC-l-57/146-1.] Az 1870-es években Kaposváron élő Vaszary János ügyvéd és Vaszary László rokoni kapcsolatát nem támasztják alá sem a szobrász megnyilatkozásai, sem az életkörülményei. László református vallása, hangsúlyozottan szegényes anyagi helyzete miatt nem valószínű, hogy dr. Vaszary János gyermeke lenne, akitől jelentős vagyont örökölt volna. Törvénytelen gyermekként nehezen elképzelhető, hogy a könyörületességéről ismert Vaszary Kolos - aki szegény sorsú gyermekek támogatására sokat áldozott - és a család számos egyházi embere ne segítette volna.
